eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Boris Johnson brit miniszterelnök Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét fogadja a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. előtt 2020. január 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Párizsi vízió: a britek és az EU szét fogják tépni egymást

Nagy-Britannia és az Európai Unió „szét fogják tépni egymást” a kereskedelmi tárgyalásokon. A véleményt Párizsban fogalmazták meg, miután Boris Johnson brit kormányfő és új pénzügyminisztere is közölte: nem kell mindenáron alkut kötni.

Brüsszel, háta mögött a 27 EU-tagállammal azt hangoztatja: a közös piac védelmében meg kell követelni a kilépett Nagy-Britanniától, hogy a kedvezményes hozzáférés érdekében tartsa be a termékekre vonatkozó uniós szabványokat.

Boris Johnson brit kormányfő és az új pénzügyminiszter, Rishi Sunak is azonban harcosan azt hangozgatja: nem fognak diktálni a szigetországnak, a briteknek az is jó, ha jönnek a vámsorompók.

Ursula von der Leyen brüsszeli bizottsági elnök ezek után vissza is dobta a labdát Johnsonnak és közölte: az EU el tudja fogadni, hogy a szabadkereskedelmet vámok váltsák fel, ha London tényleg ezt akarja.

A francia külügyminiszter, Jean-Yves Le Drian mindezekre reagálva azt mondta, hogy

a britek és az EU „szét fogják tépni egymást a kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokon”.

Az éves müncheni biztonsági konferencián felszólaló Le Drian arról is beszélt: nagyon nehéz lehet Londonnak olyan egyezményt elérnie az év végére, mit amiről eredetileg beszélt.

A brexitet követő hetekben a brit sajtónak az unióból való távozásért kampányoló médiumait nem a teljes függetlenség feletti öröm üzenetei lepték el. Ehelyett még

erősödött az a kép, amely szerint Brüsszel és a fennmaradó tagállamok diktálni akarnak és le akarják gyűrni a briteket.

A hazafias érzelműek számára az egyik kézenfekvő téma a halászat összetett kérdése: a tagság megszűntével immár ne halászhassanak európaiak brit vizeken, ne vegyék el a brit halászok kenyerét.

Amikor holland és francia halászok arra panaszkodtak, hogy ők is elveszítik a munkájukat, voltak olyan brit kommentelők akik hozzátették, zéró szimpátiát éreznek, sőt,

jobb lenne, ha a tenger fenekére süllyednének.

Pedig szükség lenne a jó viszonyra, mivel a brit partoknál kifogott hal 70 százaléka amúgy is az európai piacra megy, és általában olyan halakról van szó, amit inkább a kontinensen esznek, mint Nagy-Britanniában.

A francia külügyminiszter korábban a tengerparti Bretagne régió főnöke volt, ahol a halászok forgalmának 30 százalékát adja a brit vizeken folytatott halászat. Le Drian ugyanakkor nem tudja vehemensen képviselni szűkebb pátriája érdekeit, mert volt védelmi miniszterként átérzi, hogy a franciáknak fontos a britekkel folytatott biztonsági együttműködés fenntartása.

Az unió egyelőre egységes állásponton van a halászat kérdésében és Brüsszel főtárgyalója, Michel Barnier megemlítette azt a területet, amellyel az EU meg tudja szorongatni Londont: közölte ugyanis

„ne álmodozzanak arról”, hogy ugyanolyan szabad hozzáférést kap az uniós piachoz a brit pénzügyi szolgáltatói szektor, mint eddig.

A brit gazdaságban kulcsszerepet játszanak a Londoni City pénzügyi cégei. Az ő és az ország dél-keleti része által befizetett adók jelentős aránya vándorol át az államkasszán keresztül az iparától megfosztott északi régiókba, amelyek nagy arányban szavaztak a brexitre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×