eur:
410.55
usd:
391.87
bux:
79822.75
2024. november 25. hétfő Katalin
Nyitókép: Pixabay

Feledy Botond: kellemetlen lehet Magyarországnak az új EU-költségvetés

Több területen is a vesztese lehet Magyarország az új uniós költségvetésnek - vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Feledy Botond külpolitikai elemző, aki szerint a brexit is egyrészt negatívan fogja érinteni Magyarországot, másrészt megágyaz a skót függetlenedésnek Nagy-Britanniától, nem beszélve az északírekről és a walesiekről.

Több nyitott kérdés is van az unió új költségvetésében – mondta Feledy Botond az InfoRádió Aréna című műsorában. A külpolitikai elemző szerint elsőként azt kell eldönteni, hogy a britek távozása miatt kieső pénzt pótolják-e a tagállamok, vagy csökkentik a költségvetést.

"Erre a magyar álláspont az, hogy

igen, hajlandók vagyunk többet betenni, nyilván a nettó haszonélvezők szívesen mondják ezt. Ezzel szemben a befizetők ezt nem annyira szívesen mondják,

ők lehet, hogy el tudnak képzelni egy csökkentett költségvetést."

Feledy Botond szerint azt is el kell dönteni, hogy az unió létrehoz-e olyan új eszközöket, amelyekkel a tagállami befizetéseken kívül is forrásokhoz juthat a közös költségvetés. Arról is határozni kell, hogy milyen arányban osztják el a pénzeket, a mezőgazdaságra fordítható források nagysága például várhatóan tovább csökken majd – tette hozzá az elemző.

"Az új csatlakozó tagállamok közül sokan a mai napig kedvezőtlenebb helyzetben vannak a támogatási struktúra aránytalansága miatt, magyarul elfogadták azt, hogy akár hosszú évekig kevesebb támogatást fognak kapni. Ezt mondták 2004-ben, és ez a mai napig fut. Itt tehát van egy aránytalanság."

Ugyancsak kérdéses, hogy miként csoportosítják át a strukturális és kohéziós alapok forrásait a tervezett nagy európai innovációs központok finanszírozására – mondta Feledy Botond. Ennek a kelet-közép-európai országok, így Magyarország is a vesztese lehet – hívta fel a figyelmet az elemző.

"Amit el kellene kerülni, az az, hogy Párizsban és Frankfurtban legyen egy-egy innovációs központ, amit európai pénzből finanszírozunk, és ahol német és francia cégek informatikai globális szerepre tudnak törni. Egyfelől szeretnénk ezt;

legyenek európai olyan bajnokok az új generációs informatikában, a szoftverfejlesztésben, akik felveszik a versenyt a kínai és az amerikai versenytársakkal, de ez ne annak az árán legyen, hogy ebbe nincsenek bevonva a keleti tagállamok!

A munkaerő át tud áramlani, ehhez képest nyilván hosszú távon cél lenne, hogy a vásárlóerővel rendelkező mérnököket itt tartsuk ezekben az országokban, de azt gondolom, hogy Berlin sem akarja, hogy a keleti végek kiürüljenek."

Feledy Botond kiemelte: a kelet-közép-európai országoknak ebben is össze kell fogni, egyértelműen jelezniük kell, hogy a térség milyen szerepet akar vállalni európai innovációs törekvésekben.

Brexitügyek: szétszakadó Nagy-Britannia?

Szerinte továbbra is van esély arra, hogy az Egyesült Királyság parlamentje elfogadja Boris Johnson brexitmegállapodását, a hiányzó 16 szavazat összejöhet a kizárt konzervatív képviselők visszacsábításával vagy átszavazó munkáspártiakkal. Ám ha végül Boris Johnson feltételrendszere alapján valósul meg a kilépés, az sem csökkenti a skót függetlenségi törekvéseket – tette hozzá.

"Úgy tűnik, hogy Nicola Sturgeon skót miniszterelnök asszony abszolút napirenden akarja tartani a következő népszavazást a függetlenségről. Igazából meg kell majd küzdeni a skót kérdéssel, és ez lehet egy dominó első darabja is; akár

elindulhat egy északír eseménysorozat, és ne felejtsük el, hogy Walesről is keveset beszélünk, a birodalom szép lassú, de szabályozott töredezésében Wales is komolyan halad."

Feledy Botond szerint ugyanakkor London továbbra is megpróbálja majd fenntartani az Ír-sziget egységét, ami az egyik feltétele volt az északír függetlenség pártiakkal való békekötésnek.

"Nagyon nehéz elképzelni, hogy London azzal az érvvel legitim módon előállhat középtávon, hogy megkockáztatja az 1998-as nagypénteki békemegállapodás felrúgását, gyakorlati megsemmisítését. Egyszerűen azt, hogy Belfastban (Észak-Írország fővárosa - a szerk.) még egyszer eszkalálódjon a helyzet és vérontás is lehessen ebből, ezt Londonnak is el kell kerülnie. Ez egy drága, pr-szempontból is káros, politikailag is nehezen kivitelezhető és a gazdaságra is hátrányos dolog lenne."

Feledy Botond kiemelte: a brexitmegállapodás csupán egy néhány évig tartó átmeneti időszakot szabályozza az EU és Nagy-Britannia között. Hogy mi következik ezután, hogyan tud például az Egyesült Királyság kereskedelmi a tagállamokkal, azt jelenleg senki nem tudja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×