Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Nyitókép: Pixabay

Feledy Botond: kellemetlen lehet Magyarországnak az új EU-költségvetés

Több területen is a vesztese lehet Magyarország az új uniós költségvetésnek - vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Feledy Botond külpolitikai elemző, aki szerint a brexit is egyrészt negatívan fogja érinteni Magyarországot, másrészt megágyaz a skót függetlenedésnek Nagy-Britanniától, nem beszélve az északírekről és a walesiekről.

Több nyitott kérdés is van az unió új költségvetésében – mondta Feledy Botond az InfoRádió Aréna című műsorában. A külpolitikai elemző szerint elsőként azt kell eldönteni, hogy a britek távozása miatt kieső pénzt pótolják-e a tagállamok, vagy csökkentik a költségvetést.

"Erre a magyar álláspont az, hogy

igen, hajlandók vagyunk többet betenni, nyilván a nettó haszonélvezők szívesen mondják ezt. Ezzel szemben a befizetők ezt nem annyira szívesen mondják,

ők lehet, hogy el tudnak képzelni egy csökkentett költségvetést."

Feledy Botond szerint azt is el kell dönteni, hogy az unió létrehoz-e olyan új eszközöket, amelyekkel a tagállami befizetéseken kívül is forrásokhoz juthat a közös költségvetés. Arról is határozni kell, hogy milyen arányban osztják el a pénzeket, a mezőgazdaságra fordítható források nagysága például várhatóan tovább csökken majd – tette hozzá az elemző.

"Az új csatlakozó tagállamok közül sokan a mai napig kedvezőtlenebb helyzetben vannak a támogatási struktúra aránytalansága miatt, magyarul elfogadták azt, hogy akár hosszú évekig kevesebb támogatást fognak kapni. Ezt mondták 2004-ben, és ez a mai napig fut. Itt tehát van egy aránytalanság."

Ugyancsak kérdéses, hogy miként csoportosítják át a strukturális és kohéziós alapok forrásait a tervezett nagy európai innovációs központok finanszírozására – mondta Feledy Botond. Ennek a kelet-közép-európai országok, így Magyarország is a vesztese lehet – hívta fel a figyelmet az elemző.

"Amit el kellene kerülni, az az, hogy Párizsban és Frankfurtban legyen egy-egy innovációs központ, amit európai pénzből finanszírozunk, és ahol német és francia cégek informatikai globális szerepre tudnak törni. Egyfelől szeretnénk ezt;

legyenek európai olyan bajnokok az új generációs informatikában, a szoftverfejlesztésben, akik felveszik a versenyt a kínai és az amerikai versenytársakkal, de ez ne annak az árán legyen, hogy ebbe nincsenek bevonva a keleti tagállamok!

A munkaerő át tud áramlani, ehhez képest nyilván hosszú távon cél lenne, hogy a vásárlóerővel rendelkező mérnököket itt tartsuk ezekben az országokban, de azt gondolom, hogy Berlin sem akarja, hogy a keleti végek kiürüljenek."

Feledy Botond kiemelte: a kelet-közép-európai országoknak ebben is össze kell fogni, egyértelműen jelezniük kell, hogy a térség milyen szerepet akar vállalni európai innovációs törekvésekben.

Brexitügyek: szétszakadó Nagy-Britannia?

Szerinte továbbra is van esély arra, hogy az Egyesült Királyság parlamentje elfogadja Boris Johnson brexitmegállapodását, a hiányzó 16 szavazat összejöhet a kizárt konzervatív képviselők visszacsábításával vagy átszavazó munkáspártiakkal. Ám ha végül Boris Johnson feltételrendszere alapján valósul meg a kilépés, az sem csökkenti a skót függetlenségi törekvéseket – tette hozzá.

"Úgy tűnik, hogy Nicola Sturgeon skót miniszterelnök asszony abszolút napirenden akarja tartani a következő népszavazást a függetlenségről. Igazából meg kell majd küzdeni a skót kérdéssel, és ez lehet egy dominó első darabja is; akár

elindulhat egy északír eseménysorozat, és ne felejtsük el, hogy Walesről is keveset beszélünk, a birodalom szép lassú, de szabályozott töredezésében Wales is komolyan halad."

Feledy Botond szerint ugyanakkor London továbbra is megpróbálja majd fenntartani az Ír-sziget egységét, ami az egyik feltétele volt az északír függetlenség pártiakkal való békekötésnek.

"Nagyon nehéz elképzelni, hogy London azzal az érvvel legitim módon előállhat középtávon, hogy megkockáztatja az 1998-as nagypénteki békemegállapodás felrúgását, gyakorlati megsemmisítését. Egyszerűen azt, hogy Belfastban (Észak-Írország fővárosa - a szerk.) még egyszer eszkalálódjon a helyzet és vérontás is lehessen ebből, ezt Londonnak is el kell kerülnie. Ez egy drága, pr-szempontból is káros, politikailag is nehezen kivitelezhető és a gazdaságra is hátrányos dolog lenne."

Feledy Botond kiemelte: a brexitmegállapodás csupán egy néhány évig tartó átmeneti időszakot szabályozza az EU és Nagy-Britannia között. Hogy mi következik ezután, hogyan tud például az Egyesült Királyság kereskedelmi a tagállamokkal, azt jelenleg senki nem tudja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×