Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
316.18
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Nyitókép: Pixabay

Feledy Botond: kellemetlen lehet Magyarországnak az új EU-költségvetés

Több területen is a vesztese lehet Magyarország az új uniós költségvetésnek - vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Feledy Botond külpolitikai elemző, aki szerint a brexit is egyrészt negatívan fogja érinteni Magyarországot, másrészt megágyaz a skót függetlenedésnek Nagy-Britanniától, nem beszélve az északírekről és a walesiekről.

Több nyitott kérdés is van az unió új költségvetésében – mondta Feledy Botond az InfoRádió Aréna című műsorában. A külpolitikai elemző szerint elsőként azt kell eldönteni, hogy a britek távozása miatt kieső pénzt pótolják-e a tagállamok, vagy csökkentik a költségvetést.

"Erre a magyar álláspont az, hogy

igen, hajlandók vagyunk többet betenni, nyilván a nettó haszonélvezők szívesen mondják ezt. Ezzel szemben a befizetők ezt nem annyira szívesen mondják,

ők lehet, hogy el tudnak képzelni egy csökkentett költségvetést."

Feledy Botond szerint azt is el kell dönteni, hogy az unió létrehoz-e olyan új eszközöket, amelyekkel a tagállami befizetéseken kívül is forrásokhoz juthat a közös költségvetés. Arról is határozni kell, hogy milyen arányban osztják el a pénzeket, a mezőgazdaságra fordítható források nagysága például várhatóan tovább csökken majd – tette hozzá az elemző.

"Az új csatlakozó tagállamok közül sokan a mai napig kedvezőtlenebb helyzetben vannak a támogatási struktúra aránytalansága miatt, magyarul elfogadták azt, hogy akár hosszú évekig kevesebb támogatást fognak kapni. Ezt mondták 2004-ben, és ez a mai napig fut. Itt tehát van egy aránytalanság."

Ugyancsak kérdéses, hogy miként csoportosítják át a strukturális és kohéziós alapok forrásait a tervezett nagy európai innovációs központok finanszírozására – mondta Feledy Botond. Ennek a kelet-közép-európai országok, így Magyarország is a vesztese lehet – hívta fel a figyelmet az elemző.

"Amit el kellene kerülni, az az, hogy Párizsban és Frankfurtban legyen egy-egy innovációs központ, amit európai pénzből finanszírozunk, és ahol német és francia cégek informatikai globális szerepre tudnak törni. Egyfelől szeretnénk ezt;

legyenek európai olyan bajnokok az új generációs informatikában, a szoftverfejlesztésben, akik felveszik a versenyt a kínai és az amerikai versenytársakkal, de ez ne annak az árán legyen, hogy ebbe nincsenek bevonva a keleti tagállamok!

A munkaerő át tud áramlani, ehhez képest nyilván hosszú távon cél lenne, hogy a vásárlóerővel rendelkező mérnököket itt tartsuk ezekben az országokban, de azt gondolom, hogy Berlin sem akarja, hogy a keleti végek kiürüljenek."

Feledy Botond kiemelte: a kelet-közép-európai országoknak ebben is össze kell fogni, egyértelműen jelezniük kell, hogy a térség milyen szerepet akar vállalni európai innovációs törekvésekben.

Brexitügyek: szétszakadó Nagy-Britannia?

Szerinte továbbra is van esély arra, hogy az Egyesült Királyság parlamentje elfogadja Boris Johnson brexitmegállapodását, a hiányzó 16 szavazat összejöhet a kizárt konzervatív képviselők visszacsábításával vagy átszavazó munkáspártiakkal. Ám ha végül Boris Johnson feltételrendszere alapján valósul meg a kilépés, az sem csökkenti a skót függetlenségi törekvéseket – tette hozzá.

"Úgy tűnik, hogy Nicola Sturgeon skót miniszterelnök asszony abszolút napirenden akarja tartani a következő népszavazást a függetlenségről. Igazából meg kell majd küzdeni a skót kérdéssel, és ez lehet egy dominó első darabja is; akár

elindulhat egy északír eseménysorozat, és ne felejtsük el, hogy Walesről is keveset beszélünk, a birodalom szép lassú, de szabályozott töredezésében Wales is komolyan halad."

Feledy Botond szerint ugyanakkor London továbbra is megpróbálja majd fenntartani az Ír-sziget egységét, ami az egyik feltétele volt az északír függetlenség pártiakkal való békekötésnek.

"Nagyon nehéz elképzelni, hogy London azzal az érvvel legitim módon előállhat középtávon, hogy megkockáztatja az 1998-as nagypénteki békemegállapodás felrúgását, gyakorlati megsemmisítését. Egyszerűen azt, hogy Belfastban (Észak-Írország fővárosa - a szerk.) még egyszer eszkalálódjon a helyzet és vérontás is lehessen ebből, ezt Londonnak is el kell kerülnie. Ez egy drága, pr-szempontból is káros, politikailag is nehezen kivitelezhető és a gazdaságra is hátrányos dolog lenne."

Feledy Botond kiemelte: a brexitmegállapodás csupán egy néhány évig tartó átmeneti időszakot szabályozza az EU és Nagy-Britannia között. Hogy mi következik ezután, hogyan tud például az Egyesült Királyság kereskedelmi a tagállamokkal, azt jelenleg senki nem tudja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli intézkedést jelentett be Magyar Péter Paksról

Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendelte el a kormány hosszú távú megoldásként, és készenlétbe helyeztek két 80 méteres bárkát, amit ideiglenes intézkedésként elsüllyesztenek, ha kell, a Duna vízszintjének emelése érdekében – jelentette be a miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×