A fuzárium fertőzés a gabonatermés egy gomás megbetegedését takarja, amely néhány évenként, főként akkor kerül napirendre, amikor csapadékosabbra fordul az időjárás, úgy mint idei májusban és júniusban, miután ez kedvez a gomba elterjedésének – ismertette Fórián Zoltán. Igaz, hogy a gazdák tisztában voltak azzal, hogy

a sok csapadék miatt kezelni kellene a növényeket,

vannak is erre szolgáló szerek, de a vizes talaj miatt nem tudtak rámenni a földekre. A fő probléma pedig, tette hozzá az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője, hogy az említett gomba gyakorta mérgező toxinokat termel.

A szakember elmondása szerint idén a búza esetében akadályozza az étkezési, vagy takarmányozási célú felhasználását a termésnek. Noha pontos adatok nincsenek, az Erste Agrár Kompetencia Központ gyors felmérése arra enged következtetni, hogy

az 5 millió tonnás idei termésnek akár az ötöde is érintett lehet.

És bár a fuzárium az ország minden részén megtalálható, így például kisebb mértékben a Dunántúlon is, az igazi nagy fertőzöttséget mégis az alföldi megyék mutatják, ahol az említett csapadékosabb időjárás nagyobb arányú volt az ország más területeihez képest.

Fórián Zoltán arról is beszélt az InfoRádiónak, hogy a modern malomiparban

léteznek olyan technológiák, amelyek lehetővé tennék a fertőzött szemek elválasztását az egészségesektől.

Van az országban tizenkét malom és több további berendezés is, amelyek alkalmasak erre, azonban az a lépték, amiről szó van, ennél jóval nagyobb, és az 5 millió tonnás idei termés legnagyobb része sosem fog átmenni ilyen eszközökön, vagyis így kell megoldást találnia a gazdáknak az elkövetkező tételek felhasználásra – tette hozzá a szakember.

A fuzárium fertőzöttség ráadásul

tovább tud terjedni a raktározás során

– folytatta –, emiatt nagyon fontos lenne, hogy külön kezeljék a fertőzött tételeket, amire szintén létezik a megfelelő technológia. Valamint el kellene kerülni, hogy bekeverjenek a tételek és úgy kerüljenek értékesítésre, így esetlegesen lenyomva a határérték alá az árakat, hiszen ez nem igazán használ a piacnak – jegyezte meg Fórián Zoltán –, amely közben nem alakul rosszul, az első félévben kifejezetten látványosan nőtt a búzakivitel, amit a gyenge forint is tud támogatni ezekben a hónapokban.

Az agrárszakértő kérdésre válaszolva elárulta, hogy még

az illetékesek közül sem mindenki van tisztában a korábban említett technológiákkal,

és hogy hogyan is lehet a toxinos tételeket a toxinmentes tételektől megfelelő módon elkülöníteni, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy ne tegyék tönkre a tárolt tételek egészséges részét. Ez egy képzést és mindenképp figyelemfelhívást igénylő terület, mert a raktározás nem abból áll, hogy építünk egy szép, modern raktárat, hanem, hogy azokat a technológiai lépéseket, amik meg tudják akadályozni az áru romlását a raktáron belül, azt mindenki elsajátítsa – hangsúlyozta Fórián Zoltán.

A piacon, aki jelenleg étkezési vagy takarmányozási célra keres búzát, az nyilvánvalóan kerüli a fertőzött tételeket, és kéri a bizonyítványokat, ceritfikátokat arra vonatkozólag, hogy határérték alatti fertőzöttségű terményt vásárol. (A fuzárium fertőzöttségre határértéket határoz meg a szabvány, hogy meddig lehet azt bármilyen célra felhasználni.) Fórián Zoltán végezetül megjegyezte, a többi paraméterében egyébként kiváló idei termés közben elkezdett kettéválni a fertőzött és étkezési minőségű viszonylatában, és már 5000 forint fölötti árkülönbség tapasztalható a két búza között, értelemszerűen a jó minőségű javára.