Infostart.hu
eur:
379.49
usd:
321.83
bux:
131704.29
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Pixabay
Nyitókép: Pixabay

Magyarországon minden hetedik ember allergiás

Magyarországon elmarad az allergiások aránya az európai átlagtól, de fokozatosan nő a számuk, és egyre több allergiagyógyszer fogy.

Ősszel az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) keretében feltérképezik a hazai lakosság körében az allergiás megbetegedéseket – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Világgazdasággal. Az adatfelvétel a tagállamok számára kötelező, az Európai Unió azonban nem ad hozzá anyagi támogatást. A kérdezőbiztosok 2019. szeptember közepe és december közepe között tízezer személyt keresnek majd fel, a válaszadás önkéntes lesz, az első adatközlések 2020 májusára várhatók.

A lap emlékeztet: utoljára 2014-ben készült elemzés itthon a 15 éves és annál idősebb pollenallergiásokról. Akkor a szénanáthások aránya 14,7 százalék volt, míg az uniós átlag elérte a 17 százalékot.

Az őszi kérdőíveken nemcsak a szénanáthára, hanem az ekcémára és az ételallergiára vonatkozóan is tesznek fel kérdéseket.

A Világgazdaságnak nyilatkozó allergológusprofesszor, Nékám Kristóf kiemelte: a hazai egészségügyi ellátásban az allergológia háttérbe szorul. Nehéz megítélni az allergiások számát is, mivel a betegek egy része nem került be az ellátórendszerbe.

Egyes becslések szerint körülbelül kétmillió allergiás ember él Magyarországon. A forgalmi adatok szerint

az utóbbi öt évben 6,5 százalékkal emelkedett az allergia tüneteinek enyhítésére gyógyszert szedők száma.

Orrfolyás és szemviszketés esetén a vényköteles termékekre – melyeket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) havi 430–600 forinttal támogat – átlagosan havonta 1400–1730 forintot költöttek a betegek. A vény nélküli készítmények 920–1450 forintba kerülnek.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

2025-ben hivatalosan teljesítette az 5 százalékos növekedési célt a világ második legnagyobb gazdasága, de a felszín alatt egyre aggasztóbb kép rajzolódik ki. A kínai GDP-bővülés motorja szinte kizárólag az export lett, miközben a fogyasztásbővülés lanyha, a beruházások pedig csökkennek. A rekord külkereskedelmi többlet rövid távon stabilizálja a pályát, de növeli a külső kereslettől való függést és a geopolitikai kockázatoknak is kitettebbé válik a konjunktúra. A GDP-adat így inkább elfedi a strukturális feszültségeket. Az elmúlt két évtizedben többször temették már a kínai „csodát”, de a rendszer rendre alkalmazkodni tudott, kérdés, most ez hogyan történhet meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×