Infostart.hu
eur:
355.8
usd:
308.13
bux:
133114.74
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Egy banki alkalmazott készpénzt vesz át egy ügyféltől, aki ötezer forintosokkal fizet az FHB Bank XIII. kerületi Váci úti bankfiókjában.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Egymással vitatkoznak a szakszervezetek a minimálbérről

A minimálbér és a garantált bérminimum 8 százalékos emelése nem oldja meg a munkaerőhiányt a Volán-társaságoknál - mondta az InfoRádiónak a Közúti Közlekedési Szakszervezetek elnöke. Ők és a Vasutasok Szakszervezete is kétszámjegyű emelést követelnek.

Varga Mihály pénzügyminiszter december 30-án a versenyszféra és a kormány egyeztető ülését követően tett bejelentést: megszületett a megállapodás a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról. Idén az előbbi 149 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 195 ezer forint lesz.

A munkaadók és munkavállalók képviselői arról egyeztek meg a kormánnyal, hogy 2019-ben és 2020-ban egyaránt 8-8 százalékos emelés lesz.

Ez az arány alacsonyabb, mint amennyit a szakszervezetek eredetileg kértek (13-15%, de minimum 10%), és a megállapodás előtt kiszivárgottakat sem érik el (a bérminimum esetében 11,9%-os, a minimálbérnél 8,7%-os emelésről lehetett hallani).

"Abban reménykedtünk, hogy legalább két számjegyű emeléssel megkönnyíti a legfelső szintű megállapodás az ágazati szintű előrelépésünket, a tárgyalásaink menetét.

A 8 százalékra való rábólintással a két érdekképviseleti konföderáció az ágazati szervezetek és a munkahelyi tagszervezetek helyzetét nehezítette meg

- fejtette ki Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezetek elnöke. Hozzátette: a problémahalmaz leglényegesebb eleme a munkaerőhiány, ennek orvoslására nem elegendő a mostani emelés.

Egy kevés többletért is elmennek máshova

Az állami cégeknél, köztük a Volán-társaságoknál és más közlekedési központoknál is hároméves bérmegállapodás van érvényben, aminek értelmében a harmadik évre 5 százalékos emelés vonatkozik - idézte fel Baranyai Zoltán. "Ennél jobb a 8 százalék, ha a teljes munkavállalói körre nézzük, de azért ragaszkodunk a két számjegyű, legalább 10 százalékos béremeléshez, mert két év jelentős bérfejlesztése után még mindig azt látjuk, hogy bár lassult a szakmából való elvándorlás, de nem állt meg. Továbbá a régi kollégák, akik nem a minimális összegekért dolgoznak a szakmában, ha csak egy kicsivel is többet kapnak máshol, elhagyják a szakmát. A buszvezetők mellett autószerelőből, autóvillamossági szerelőből is hiány van már.

Ha például valakinek a szakmában 1300 forintos órabére van, és máshol 1500-at kap, 15-20 éves munkaviszonyt is feladva elmegy oda. A munkaerőpiacon a jövő évi 1210 forintos garantált bérminimumért már 2018-ban sem lehetett szakembereket találni"

- fejtette ki a szakszervezeti elnök.

Úgy vélik, hogy ha nem lesz legalább 10 százalékos az emelés, akkor további elvándorlásra kell számítani, ami még a tavalyinál is kritikusabb helyzetet teremthet az egyébként is létszámhiánnyal küzdő ágazatban.

Vasutasok: ez nem megállapodás, csak paktum

Korábban a Vasutasok Szakszervezete közleményt adott ki azt kifogásolva, hogy nemhogy a kért 13-15 százalékos bérfejlesztés, de a minimumként megfogalmazott 10 százalékos emelés sem valósult meg. A Vasutasok Szakszervezete a munkavállalók elárulásának tartja azt, hogy a két érdekvédelmi koalíció, a Liga szakszervezetek és a Munkástanácsok elfogadta a 8 százalékos béremelést. (A megállapodást a harmadik tárgyaló konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elutasította.)

Meleg János, a Vasutasok Szakszervezete elnöke azt is elmondta, hogy

a döntést a béremelésről nem is lehet megállapodásnak tekinteni, csak egy paktumnak, amellyel megosztani szeretnék a szakszervezeteket.

Úgy vélték, hogy a kormány az év végén háromszor ütött a munkavállalókon: a béren kívüli juttatások megadóztatásával, a túlóratörvénnyel és a két szakszervezettel a minimálbérről és a garantált bérminimumról kötött megállapodással.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×