Infostart.hu
eur:
373.02
usd:
339.63
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Kijelző a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) újraalapításának 25. évfordulóján a BÉT budapesti székházában 2015. június 22-én.
Nyitókép: MTI/Marjai János

Párbeszéd a gazdaságról: nagy állami cégeket várnak a tőzsdére

A jól ismert állami cégek tulajdonjoga tudna nagyot lendíteni a magyar tőzsde forgalmán és népszerűségén, a részvényeknek csak nagyon kis hányada van magyar kézben - derült ki az InfoRádió Párbeszéd a gazdaságról című magazinjának legutóbbi adásában, amelyben Máté-Tóth István, a BÉT vezérigazgató-helyettese és Korányi G. Tamás, tőzsdei szakértő beszélgetett a tőzsde szerepéről, jelenéről és jövőjéről.

Az Alapblog a beszélgetés főbb üzeneteit a következőkben összegezte:

  • A tőzsdei finanszírozás egy vállalatnál olyankor jön jellemzően szóba, ha banki forrás például egy innovatív cég esetén a működés magas kockázata miatt nem áll rendelkezésre, vagy ha a tulajdonosok szeretnék megtudni a vállalat piaci értékét. Illetve ha a cég akvirálni akar, akkor így már a saját részvénnyel való fizetés is egy módszer.
  • Egy másik oka lehet a tőzsdére lépésnek az állami kényszer, a rendszerváltás utáni privatizációkor láttunk sok ilyet. Ezzel a lépéssel mind a befektetők, mind a vállalatok nagyon jól jártak. Az utóbbi évek – a befektetők számára inkább csalódást keltő – bevezetései mögött a felfokozott reményeket és a magas kibocsátási árat kell okként keresni.
  • A tőzsde nagy előnye a transzparencia, ami egyben hatékonyabb működésre is sarkallja a vállalatokat. Ugyanakkor Magyarországon nem minden vállalat örül ennek a tulajdonságnak.
  • Jelenleg kevés céget vezetnek be a BÉT-re, de ez a gazdaság növekedésével és a BÉT ezt segítő programjaival javulhat, hiszen közel 400 bevezethető cég van Magyarországon. Lengyelországban havi 2-3 bevezetést látunk.
  • Egy másik módja a tőzsdére kerülésnek, hogy vegetáló tőzsdei cégeket átvesznek működő vállalatok. Ilyen folyamat az, amit az Opusnál és a Konzumnál látunk.
  • Jelenleg a tőzsdei vállalatok kapitalizációja a GDP 20 százalékát éri el, miközben máshol 50-100 százalék a jellemző. Ezen a sok apró cég bevezetése nem tud segíteni, sokkal inkább a jól ismert állami cégek tulajdonjoga tudna nagyot lendíteni a tőzsde forgalmán és népszerűségén. Ugyanakkor a növekedési potenciál a kisebb cégekben van.
  • A BÉT forgalmának felét adják a külföldi, főleg intézményi befektetők, leginkább Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból. Ezzel a BÉT az egyik legnyitottabb tőzsde a világon. A magyar kisbefektetők a forgalom 25 százalékát adják ugyan, de ez a kispapírokra koncentrálódik, és a részvényeknek csak a 6-7 százaléka van magyar kézben.
  • Akik nagyon hiányoznak, azok a hosszú időhorizonton befektető külföldi vagy belföldi nyugdíjalapok. Ehhez a magyar lakosság megtakarítási szokásait lenne jó átalakítani (a környező országokban a lakossági részvényvagyon a magyarnak a többszöröse), de a magánnyugdíjpénztárak legrosszabb időpontban való államosítása sem segített.
  • A magyar belföldi keresletet oktatással, könnyen érthető termékekkel, valamint megtakarításra ösztönző formákkal, mint a NYESZ vagy a TBSZ, lehet ösztönözni. E téren nem is állunk rosszul, ami a magyar lakosság gazdagodását segíti elő.

A magazin eddigi témáiról itt olvashat. A korábbi adásokat meg is hallgathatja, vagy akár meg is nézheti.

A teljes beszélgetés:

Címlapról ajánljuk
Megegyeztek a minimálbérről, íme a számok

Megegyeztek a minimálbérről, íme a számok

Megállapodtak a jövő évi béremelésről a kormány, a munkaadók és a munkavállalók háromoldalú egyeztető ülésén, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Minimálbér 2027: ezzel senki sem lehet teljesen elégedett

Minimálbér 2027: ezzel senki sem lehet teljesen elégedett

Több hetes egyeztetés után megállapodás született a jövő évi bérekről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. A minimálbér 2027-ben 7,5 százalékkal, bruttó 347 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, bruttó 396 ezer forintra emelkedik. Mivel a minimálbér személyi jövedelemadója 15 százalékról 9 százalékra csökken, a legalacsonyabb keresetűek nettó fizetése havi 37 ezer, a garantált bérminimumon dolgozóké 33 ezer forinttal nő. A felek emellett 5 százalékos általános béremelést javasolnak a versenyszféra cégeinek, de egyik oldal sem elégedett maradéktalanul, hiszen mindkettő jelentős engedményeket tett. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a bruttó minimálbérben nem, de a nettó minimálbér tekintetében sikerült teljesíteni azt az elvárást, hogy Magyarország eleget tegyen a ratifikált EU-s minimálbér-irányelvnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×