eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kijelző a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) újraalapításának 25. évfordulóján a BÉT budapesti székházában 2015. június 22-én.
Nyitókép: MTI/Marjai János

Párbeszéd a gazdaságról: nagy állami cégeket várnak a tőzsdére

A jól ismert állami cégek tulajdonjoga tudna nagyot lendíteni a magyar tőzsde forgalmán és népszerűségén, a részvényeknek csak nagyon kis hányada van magyar kézben - derült ki az InfoRádió Párbeszéd a gazdaságról című magazinjának legutóbbi adásában, amelyben Máté-Tóth István, a BÉT vezérigazgató-helyettese és Korányi G. Tamás, tőzsdei szakértő beszélgetett a tőzsde szerepéről, jelenéről és jövőjéről.

Az Alapblog a beszélgetés főbb üzeneteit a következőkben összegezte:

  • A tőzsdei finanszírozás egy vállalatnál olyankor jön jellemzően szóba, ha banki forrás például egy innovatív cég esetén a működés magas kockázata miatt nem áll rendelkezésre, vagy ha a tulajdonosok szeretnék megtudni a vállalat piaci értékét. Illetve ha a cég akvirálni akar, akkor így már a saját részvénnyel való fizetés is egy módszer.
  • Egy másik oka lehet a tőzsdére lépésnek az állami kényszer, a rendszerváltás utáni privatizációkor láttunk sok ilyet. Ezzel a lépéssel mind a befektetők, mind a vállalatok nagyon jól jártak. Az utóbbi évek – a befektetők számára inkább csalódást keltő – bevezetései mögött a felfokozott reményeket és a magas kibocsátási árat kell okként keresni.
  • A tőzsde nagy előnye a transzparencia, ami egyben hatékonyabb működésre is sarkallja a vállalatokat. Ugyanakkor Magyarországon nem minden vállalat örül ennek a tulajdonságnak.
  • Jelenleg kevés céget vezetnek be a BÉT-re, de ez a gazdaság növekedésével és a BÉT ezt segítő programjaival javulhat, hiszen közel 400 bevezethető cég van Magyarországon. Lengyelországban havi 2-3 bevezetést látunk.
  • Egy másik módja a tőzsdére kerülésnek, hogy vegetáló tőzsdei cégeket átvesznek működő vállalatok. Ilyen folyamat az, amit az Opusnál és a Konzumnál látunk.
  • Jelenleg a tőzsdei vállalatok kapitalizációja a GDP 20 százalékát éri el, miközben máshol 50-100 százalék a jellemző. Ezen a sok apró cég bevezetése nem tud segíteni, sokkal inkább a jól ismert állami cégek tulajdonjoga tudna nagyot lendíteni a tőzsde forgalmán és népszerűségén. Ugyanakkor a növekedési potenciál a kisebb cégekben van.
  • A BÉT forgalmának felét adják a külföldi, főleg intézményi befektetők, leginkább Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból. Ezzel a BÉT az egyik legnyitottabb tőzsde a világon. A magyar kisbefektetők a forgalom 25 százalékát adják ugyan, de ez a kispapírokra koncentrálódik, és a részvényeknek csak a 6-7 százaléka van magyar kézben.
  • Akik nagyon hiányoznak, azok a hosszú időhorizonton befektető külföldi vagy belföldi nyugdíjalapok. Ehhez a magyar lakosság megtakarítási szokásait lenne jó átalakítani (a környező országokban a lakossági részvényvagyon a magyarnak a többszöröse), de a magánnyugdíjpénztárak legrosszabb időpontban való államosítása sem segített.
  • A magyar belföldi keresletet oktatással, könnyen érthető termékekkel, valamint megtakarításra ösztönző formákkal, mint a NYESZ vagy a TBSZ, lehet ösztönözni. E téren nem is állunk rosszul, ami a magyar lakosság gazdagodását segíti elő.

A magazin eddigi témáiról itt olvashat. A korábbi adásokat meg is hallgathatja, vagy akár meg is nézheti.

A teljes beszélgetés:

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×