Infostart.hu
eur:
377.75
usd:
324
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Nyitókép: Pixabay.com

Meg akarják háromszorozni a hazai mézfogyasztást

Nem volt túl jó évük 2018-ban a méztermelőknek, az idei tisztázatlan eredetű méhelhullás pedig a jövő évi termelésre is hatással lehet – mondta az InfoRádiónak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Idén közepes évet zártak a méhészek, főleg az időjárás miatt, hiszen a repce nagyon korán virágzott, a méhcsaládok pedig még nem voltak termelőképesek – tájékoztatott Bross Péter. A napraforgó is korábban érett, illetve az akáctermés is csupán közepes lett.

A méhelhullások – melyek okát a mai napig nem tudják – miatt is csökkent a mézmennyiség – tette hozzá az egyesület elnöke, és elmondta: a napraforgó és a kukorica virágzásakor az állomány jelentős része elhullott, csupán a nem kijáró méhek maradtak meg. Az eddigi vizsgálatok alapján komplex, több elemből álló oka van a problémának, valószínűleg a növényvédelem is szerepel ezek között. Hogy a gazda vétett vagy egy engedélyezett növényvédő szer okozta a problémát, egyelőre rejtély.

Nehéz a kárbecslés, az elmaradt hasznot sem könnyű megállapítani, országos szinten milliárdokról lehet szó.

Mivel kárpótlásra nem számíthatnak, ezért a legfontosabb, hogy az okokat mérjék fel pontosan – mondta Bross Péter. „A tél folyamán rá kell jönni az okokra, illetve elő kell készíteni egy stratégiát, hogy jövőre ez már ne ismétlődjön meg.”

A szakértő kiemelte: az idei veszteségek hatással lesznek a 2019-es esztendőre, hiszen ha a meggyengült méhcsaládok át is vészelik a telet, nem lesznek termelőképesek. A mézfajták közül az akác és a hárs sikerült a legjobban, a repce, a facélia és a selyemkóró alulteljesített, a napraforgó közepesen – emelte ki Bross Péter.

Kampány a mézevésért

Hathetes kampányt indítottak szakmai szervezetek a mézfogyasztás népszerűsítésére. A magyarok átlagosan 80 dekagramm mézet esznek meg évente, míg a németek vagy az olaszok 3-4 kilogrammot – jelezte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

„Méztermelés területén nagyhatalomnak számít Magyarország”

– fogalmazott Bross Péter, hozzátéve: az Európai Unió méztermésének 10 százalékát biztosítja az ország, de a világpiacon is 5-6 százalékot ér el. A kampány célja, hogy „a magyar emberek megértsék, hogy egy kincs van a kezünkben”. Az évi 26 ezer tonna megtermelt méznek a kétharmada exportra kerül, ezt az arányt szeretnék a hazai fogyasztás javára csökkenteni.

A kampányban mézfogyasztásra ösztönző felhívásokat tesznek majd közzé, illetve november 16-án mézes reggelit szerveznek. Ez alkalomból tavaly 500 helyszínen 100 ezer gyermek kóstolhatott mézet, idén még nagyobb érdeklődésre számítanak.

Szent Ambrus, a méhészek védőszentje napján, december 7-én országszerte gyermekotthonokba látogatnak el a méhészek és a hazai mézlovagrendek, felajánlják termésük egy részét, elmagyarázzák, miért fontos a méz, és a méhek életéről is beszélnek.

„Meg kell dupláznunk, sőt háromszoroznunk a mézfogyasztást”

– fogalmazott Bross Péter. Ha a magyar lakosság 60 százaléka minden nap reggel egy teáskanál mézzel indítaná a napot, elfogyna a hazai termés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Példátlan katonai akció ukrán részről, J. D. Vance Budapestről üzent Zelenszkijnek és Putyinnak – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Példátlan katonai akció ukrán részről, J. D. Vance Budapestről üzent Zelenszkijnek és Putyinnak – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Az ukrán haderő tavaly brit drónokat használt egy, az oroszok által ellenőrzött Dnyipro-híd megsemmisítésére Herszonban. Az eredetileg lehetetlennek vélt művelet a legelső eset volt a hadtörténelemben ukrán tisztek szerint, amikor harci körülmények között, egy drónok vezette akció keretében robbantottak fel hidat - írja a brit Telegraph. A Budapestet tegnap késő éjjel elhagyó J. D. Vance amerikai alelnök csütörtökön kijelentette: Ukrajna és Oroszország számára sem éri meg, hogy "néhány négyzetkilométeren alkudozzanak", és emiatt folytatódjon a háború. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×