A magyar munkaerőpiac északnyugati és középső régiója gyakorlatilag már a németországi munkaerőpiac része, hasonlóan Szlovákiához, Ausztriához, Csehországhoz vagy Lengyelországhoz – állapították meg a szakértők, kiemelve azt, hogy ágazati szinten is egyre nagyobb mértékű az integráció.

Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője a hazai iparról szólva azt mondta: jelenleg Magyarországon az ipar szerkezete alapvetően a termelésre koncentrál – holott az lenne az ideális, ha minél jobban átfogná a teljes termelési vertikumot

"Van egy úgynevezett mosolygörbe, amelyet a kilencvenes évek végén fedeztek fel, ez azt mutatja, hogy a termelési lánc különböző fázisaiban mennyi hozzáadott érték keletkezik" - mondta az MNB igazgatója. A termelési lánc elején, amikor kitalálják a koncepciót, elvégzik a kutatás-fejlesztést, kitalálják, hogyan vezessék be és melyik piacra, nagyon sok hozzáadott érték keletkezik. Utána a gyártásnál, amikor az összeszerelés történik, nagyon kevés a hozzáadott érték, de a termelési lánc végén megint sok.

"Magyarországon az ipar szerkezete jellemzően olyan, hogy a termelésre koncentrál, és emiatt a hozzáadott értéke viszonylag alacsony, még regionális összevetésben is"

- mondta Balatoni András.

Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője úgy fogalmazott: tágabb kitekintésből nézve az a jó, ha minden termelési tevékenységet ott végeznek el, ahol a legjobban el tudják látni az adott munkafolyamatot. Az elemző szerint ugyanakkor a magyar ipar számára is vannak kiugrási pontok.

"Egy ország vagy egy vállalat szempontjából az a jó, ha minél profitábilisabb, nagyobb hozzáadott értékű tevékenységben vesz részt, de igazából az a jó, ha minden termelési tevékenységet ott végeznek, ahol a legjobbak benne.

Sajnos, nem véletlenül kerül hozzánk a mosolygörbe közepe"

- mondta az elemző, és hozzátette, az, hogy Kelet-Európa Németország összeszerelő régiója lett, alapvetően három okra vezehető vissza: a földrajzi közelségre, a történelmileg adott olcsó munkaerőre és arra, hogy uniós tagországokról van szó.

A magazin eddigi témáiról itt olvashat. A korábbi adásokat meg is hallgathatja, vagy akár meg is nézheti.