eur:
411.21
usd:
392.72
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A megújított húszezer és tízezer forintos bankjegy részlete. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta.  MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

A kormány további jelentős összegekre számít Brüsszelből

Legrosszabb esetben akár 500 milliárd forintnyi pénzbüntetést is kaphat Magyarország amiatt, hogy egyes uniós támogatások kifizetésénél vitában áll az Európai Bizottsággal - értesült a G7 gazdasági portál. A hírt a Portfolio elemzője is megerősítette, a Miniszterelnökség viszont cáfolta.

Egy nem nyilvános kormányzati jelentésről számolt be a G7 gazdasági portál, amely felhívja a figyelmet arra, hogy az eddig ismertnél súlyosabb tétje van az Európai Bizottság és a magyar kormány vitájának. Az anyag szerint a legrosszabb esetben akár 500 milliárd forintnyi pénzbüntetést is kaphat Magyarország – emlékeztetett Weinhardt Attila, a Portfolio elemzője.

Mint kifejtette, az összeg két főbb csatornából jönne össze.

  • A közbeszerzések terén 207 őszén audit vizsgálatot végeztek, és 25 projekt esetében találtak problémákat. A büntetés mértéke nagyjából 103 milliárd forint lehet.
  • A másik a rendszerszintű problémákból eredeztethető büntetés, ami a közbeszerzési ellenőrzési rendszerben átment projektek esetében 10 százalékos lenne. Ez 380-390 milliárd forintra rúghat.

A viták átcsúszhatnak 2019-re is, ami azt jelentené, hogy a magyar államháztartás idén már nem jut további forráshoz. Mivel több kérdésben véleménykülönbség van, az ügyeket nem egyszerre rendezik – hívta fel a figyelmet Weinhardt Attila.

Elképzelhető, hogy egyes ügyekben gyors megállapodás születik, más esetekben viszont nem enged a kormány, és elhúzódnak a viták, így jó ideig nem érkezik pénz ezekre a projektekre - fejtette ki az elemző.

A G7 szerint a kifizetendő uniós pénzek a viták miatt már most jelentős csúszásban vannak. Ezt is cáfolja a Miniszterelnökség közleménye, amelyben azt írják, hogy

az uniós támogatások elszámolása és térítése folyamatos, és a következő hónapokban további jelentős összeg folyósítására számítanak Brüsszelből.

A közlemény minden alapot nélkülöző valótlanságnak nevezi azt, hogy Magyarország uniós forrásokat veszíthet. A Miniszterelnökség szerint Magyarországon a legszigorúbb a közbeszerzésekre és az uniós fejlesztési források elosztására vonatkozó szabályozás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×