A brexit és az új célok (mint például a megerősített határvédelem, digitalizáció, stb.) miatt kialakuló költségvetési lyukat - ami a 2021-2027-es ciklusban mintegy 84 milliárd euró lenne - a kiadások vágása nélkül nem lehet befoltozni a 2020 utáni EU- költségvetésben. Ezt a kohéziós politikának is el kell fogadnia, igaz a káros mértékű vágást el kell kerülni - ezt a fő üzenetet hangsúlyozta a Kohézió Barátai nevű budapesti rendezvényen ma Günther Oettinger, az Európai Bizottság költségvetési biztosa - írta a Portfolio.

Sajtótájékoztatón hozzátette: fontos, hogy a káros mértékű vágást el lehessen kerülni, és a bizottság javaslata ezt is célozza, igaz megjegyezte: sok tagállamot hallottak már, hogy kinek mi az elfogadhatatlan rész a teljes javaslatból. (Magyarország esetében például magas arányú lenne a csökkentés.)

Oettinger szerint meglesz a többség

A sajtótájékoztató után Oettinger a újságírók szűk csoportjában a Bloomberg kérdésére többek között azt jelezte: a bizottság a 2021-2027-es költségvetési rendelettervezettel párhuzamosan saját hatáskörben dolgozza ki azt a kritériumrendszert, hogy hogyan lehessen összekapcsolni a jogállamisági feltételeket az EU-pénzek kifizetésével. Az uniós tisztviselő az eddigi tárgyalások alapján bizakodásának adott hangot, hogy

ennek a kritériumrendszernek az elfogadtatásához össze fog jönni a szükséges támogatás a tagállamok között az Európai Tanácsban (legalább 65%),

azaz a 2020 utáni EU-s kifizetéseket reményei szerint össze lehet majd kötni a jogállamisági feltételekkel. Az összekötésre egyébként már májusban javaslatot tett a bizottság: enyhébb esetekben a pénzek kifizetését csökkenthetik (erre tehet javaslatot az Európai Tanácsnak, és ott csak minősített többséggel, azaz 65%-nál nagyobb támogatás mellett lehetne blokkolni ezt), súlyosabb esetekben pedig teljes mértékben meg is tagadhatja azok kifizetését.

Más eljárás, mint a 7-es cikkellyel kapcsolatos

Az uniós biztos most megjegyezte:

a bizottságban már elemezték azokat a szempontokat, hogy mik kellenek a jogállamiság meglétének kimondásához, mint alapfeltételek

(például a teljes mértékben független bírósági rendszer, de maga a kritériumrendszer és az eljárás teljesen eltér az EP-ben múlt héten megszavazott 7-es cikkes eljárástól), és ezeket meg fogják vitatni a tagállamokkal is. Öttinger jelezte: elképzelhetőnek tartja, hogy a bizottság által kialakított, majd a Tanácsban minősített többséggel elfogadandó kritériumrendszert egyes tagállamok az Európai Unió Bírósága elé "citálják" majd, ha a kritériumok alapján az EB elkezdené a 2020 utáni EU-pénzek megvonását.