Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Hárslevelű szőlőfürt a tarcali Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet egyik szőlőjében 2012. szeptember 27-én. Együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok és a tarcali kutatóintézet, melynek keretében megalakult az egyetem Borászati Mikrobiológiai Kihelyezett Tanszéke. Az együttműködés az oktatást és kutatást egyaránt érinti, a közös munka eredményeképpen az egyetemi tudás a borászati technológiák fejlesztésében hasznosul.
Nyitókép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Fogynak a balatoni szőlőterületek - lép az Agrárminisztérium is

A balatoni bortermelők aggasztónak tartják, hogy a nyaralóépítések miatt is fogyatkoznak a tó körüli szőlőterületek. A probléma miatt levelet írtak Nagy István agrárminiszternek, aki az InfoRádió kérdésére reagált a borászok felvetéseire.

Az agrárminiszter szerint nagyon fontos és valós problémával keresték meg a balatoni borászok: komoly veszély az, hogy

akár pályázati pénzekből, présháznak épült épületek öt év fenntartási idő után hirtelen nyaralóvá avanzsálnak.

Súlyos probléma, hogy nyaralónak, hétvégi teleknek sokkal magasabb árfekvésben keresnek területeket vásárlók, mint szőlőföldnek, ahol a szőlővel "bajlódni kell", ez pedig a balatoni régióban komoly gondot okoz.

"Ezen dolgoznunk kell. Igaza van a balatoni borágazatért aggódó szőlészeknek.

Mindent el kell követnünk azért, hogy azokat a területeket, amelyek bortermesztésre, szőlőtermesztésre kiválóan alkalmasak, meg tudjuk őrizni a szőlőtermelés számára"

- hangsúlyozta Nagy István.

Az agrárminiszter szerint építési korlátokat kellene bevezetni, ezáltal a hagyományos szőlőművelés kerülne előnybe. Úgy vélte, a helyzet nem maradhat változatlanul, hiszen aki pihenni akar, aki nyaralót akar, az mindig magasabb árfekvésben fog területeket kifizetni. "Ezért

meg kell találnunk azt a jogi szabályozási környezetet, amely biztosítja a szőlőtermesztő övezeteink fennmaradásának lehetőségét,

hogy egy olyan kiváló övezet, mint a balatoni borrégió, megmaradhasson hosszú távon" - emelte ki Nagy István.

Ehhez kormánydöntés szükséges

"Több törvényt kell módosítanunk ahhoz, hogy meg tudjuk védeni a szőlőtermő területeket, és

nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy hogyan tudunk olyan korlátokat bevezetni, amely kifejezetten a szőlőtermesztőket hozza előnybe"

- közölte Nagy István.

Az agrárminiszter kifejtette azt is, hogy nem lehet hagyni, hogy egy olyan kiváló, elsőrendű borrégió, mint a Balaton, hátrányt szenvedjen nemzetközi megítélésben. Nem akarják, hogy a Balaton olyan, nyaralókkal övezett tó legyen, ahol a szőlő mint egy dísznövény szerepeljen. Ez ellen az Agrárminisztériumnak minden eszközzel fel kell lépni - összegezte Nagy István.

A teljes beszélgetést meghallgathatják az InfoRádió bormagazinjának szeptember 12-i adásában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×