Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Irsai Olivér szőlőt szüretelnek a Baranya megyei Palkonyán 2018. augusztus 1-jén. Ezen a napon kezdődött a szüret a villányi borvidéken.
Nyitókép: MTI Fotó: Sóki Tamás

Vége a könnyítéseknek a zártkertek esetében

Számos esetben visszaéltek a jogalkotó jó szándékával a zártkertek tulajdonosai, így a jövőben biztosan nem lesz lehetőség könnyített feltételek mellett átminősíttetni az érintett ingatlanokat.

Nem tervezi a zártkertek átminősítésére korábban adott könnyítés meghosszabbítását a kormány, ahogyan hasonló intézkedéseket sem tervez a jövőben az Agrárminisztérium.

Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válasza szerint ugyanis egyrészt elegendő idő állt a tulajdonosok rendelkezésére az átminősítéshez, másrészt számos kedvezőtlen tapasztalat gyűlt össze az elmúlt években, amelyek a gazdatársadalomban nagy felháborodást keltettek - írja a Magyar Idők.

A könnyítésre korábban azért volt szükség, mivel a 2014. május l-jén hatályba lépett új földforgalmi szabályozás a zártkertek esetében is a földekre vonatkozó szabályok alkalmazását rendelte el, így például azon parcellák adásvétele is szigorú korlátok közé volt szorítva, amelyeket a gyakorlatban már nem mezőgazdasági területként használtak.

A tárcavezető tájékoztatása szerint az országban mintegy kétszázezer hektár, hozzávetőlegesen egymillió földrészlet minősül zártkertnek. Ezek jelentős részét jelenleg is rendeltetésszerűen, mezőgazdasági célra használják a tulajdonosok. Ugyanakkor főleg a főváros, nagyobb városok, valamint a Balaton környékén az elmúlt harminc évben számos zártkerten lakóházak, illetve nyaralók épültek.

A jogalkotó felismerte a problémát, így 2015. május 2-tól egy átmeneti időszakig, egészen pontosan az elmúlt év végéig lehetőséget adott arra, hogy a tulajdonos kezdeményezhesse a terület átminősítését. A cél az volt, hogy olyan földrészletek esetében, ahol a mezőgazdasági hasznosítással már felhagytak, a továbbiakban ne kelljen a szigorú földforgalmi szabályokat alkalmazni.

Bár az átmeneti rendelkezés elérte a célját, ugyanakkor visszaélésekre is alkalmat adott a könnyítés.

A Balaton-felvidék szőlőterületeinek nagy része például, amelyek egyúttal borszőlőtermőhelyi kataszterbe is tartoznak, zártkertben találhatók. Az átminősítés itt azzal járt, hogy a területet szabadon adhatták-vehették a piacon, anélkül, hogy be kellett volna tartani a szőlőterületek esetében egyébként kötelező elővásárlási szabályokat. A környékbeli szőlősgazdákat így megfosztották attól a lehetőségtől, hogy ezeket a területeket megvásárolják, a korábbi szőlőskertek pedig nagy számban kerültek ki a mezőgazdasági hasznosítás alól és váltak üdülővé.

Az ilyen és ehhez hasonló visszaélések miatt nem lesz a jövőben lehetőség a könnyített eljárásra. Természetesen az átminősítési lehetőség továbbra is adott – hívta fel a figyelmet a miniszter –, erre az eljárásra azonban már jóval szigorúbb és bürokratikusabb szabályok vonatkoznak.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×