eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pexels

Budapesten kell a legtöbbet dolgozni egy albérletért a térségben

Budapesten 179 órát, Bécsben pedig 97 órát kell dolgoznia gyorsétteremben egy egyetemi hallgatónak ahhoz, hogy ki tudjon venni albérletbe egy garzonlakást – derül ki a CIG Pannónia Biztosító felméréséből. A kutatás szerint bár Bécsben drágább a lakhatás, jobban megfizetik a diákmunkát.

A CIG Pannónia Életbiztosító megbízásából készült kutatás összehasonlította Budapest és a környező országok fővárosainak albérlet-árait, és kiszámolta, hogy a legtipikusabb diákmunkával, vagyis gyorsétteremben hány órát kell dolgoznia egy egyetemistának ahhoz, hogy fedezni tudja az albérleti díját. A kutatásban legalább 25 négyzetméteres, 1 szobás, 1-4. emelet közötti, bútorozott garzonlakások árait hasonlították össze Budapesten, Bukarestben, Pozsonyban, Prágában, Varsóban és Bécsben.

A legdrágábbak Bécsben a kiadó ingatlanok, átlagosan havi 282 ezer forintot kell értük fizetni.

Ezt követi Prága 236 ezer, Budapest 170 ezer, Varsó 157 ezer, Pozsony 153 ezer és végül Bukarest 113 ezer forintos átlagárával. A kutatás kiemeli ugyanakkor azt, hogy a legnagyobb szórás a havi albérletárak Bécsben, Prágában és Budapesten figyelhető meg. A magyar fővárosban például jellemzően 80-320 ezer forint között mozognak az árak. Mindez összefüggésben van azzal, hogy mindhárom fővárosra jellemző a turisták és a hosszú távú külföldi bérlők, főleg külföldi egyetemi hallgatók magas száma. Ami egyben azt is jelenti, hogy erős az árak emelkedésében szerepet játszó fizetőképes kereslet.

A felmérés célzottan arra keresett választ, hogy vajon mennyit kell dolgoznia gyorsétteremben egy egyetemistának, ha egyedül szeretne egy bútorozott garzont bérelni az adott – már említett – városok valamelyikében. Kiderült: az átlagban legdrágább albérletet kínáló Bécsben a gyorséttermi fizetés is magasabb, így az osztrák fővárosban kell a legkevesebbet – havi 97 órát – dolgoznia egy egyetemi hallgatónak ahhoz, hogy megkeresse a garzonra valót.

A legtöbbet ezzel szemben Budapesten kell dolgozni: 179 órát.

Ezt követi a sorban Varsó, ahol 175 órányi, illetve Prága, ahol 163 órányi üdítőtöltés és krumplisózás biztosítja a lakbérre valót.

Így a CIG Pannónia Biztosító felmérése szerint egy budapesti egyetemistának több mint kétszer annyit kell dolgozni az albérletért, mint egy bécsi hallgatónak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×