Tavaly minden szektorban növekedtek a bruttó keresetek, amiben kulcsszerepe volt a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi emelésének, valamint a fokozódó munkaerőhiánynak is. Ezzel a munkaerőköltség is megugrott,

igaz, a bérnövekedéstől elmaradó ütemben emelkedett a munkaáltatók összes terhelése, amiben nagy szerepe volt a járulékcsökkentésnek.

Ugyan a kokszgyártás-kőolajfeldolgozás nemzetgazdasági ágban az átlagtól elmaradó mértékben nőttek a bérek (7%) tavaly, ez is elegendő volt ahhoz, hogy a munkaerőköltség megközelítse az 1 millió forintot (993 500 forint) - írja a Portfolio.

Ezzel továbbra is a kőolajfeldolgozás vezeti a listát, amit nagy lemaradással követ a pénzügyi-biztosítási tevékenység (749 000) és a villamosenergia-, gáz- gőzellátás, légkondicionálás (718 000) nemzetgazdasági ág.

Jellemző, hogy ezeken a területeken a nemzetgazdasági átlagnál jobbára nagyobb, tőkeerősebb, magasabb termelékenységű vállalatok tevékenykednek, és arányaiban több magasabban kvalifikált munkavállalót foglalkoztatnak, így nem meglepő, hogy a nemzetgazdasági átlagot (391 000) jóval meghaladó munkaerőköltséggel szembesülnek a vállalatok.

A lista végén olyan nemzetgazdasági ágak szerepelnek, mint a textília, ruházat gyártása, az egészségügy, szociális ellátás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás. Előbbi két ágazat teljes munkaerőköltsége 235 ezer forint alatti, utóbbi pedig 244 ezer forint volt. A sor végén kullog még az építőipar és a mezőgazdaság is.

A bruttó bérek persze ennél alacsonyabbak voltak, hiszen nem tartalmazzák a munkáltatók által fizetendő járulékot és a képzési, illetve egyéb felmerülő költségeket.