„Erősítenünk kell nukleáris elrettentésünket a fenyegetések kombinációjával szemben, és át kell gondolnunk elrettentési stratégiánkat az európai kontinens mélyén, teljes mértékben tiszteletben tartva szuverenitásunkat, fokozatosan bevezetve azt, amit előrehaladott elrettentésnek neveznék” – mondta a francia elnök a breton partoknál található Brest kikötőjében a francia nukleáris doktrínáról tartott beszédében.

Jelenleg egy kockázatokkal teli geopolitikai fordulat időszakát éljük, és honfitársaink teljesen tudatában vannak ennek. Ez az időszak indokolja a modellünk szigorítását – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Nyolc európai ország elfogadta, hogy részt vesz a Franciaország által javasolt megerősített nukleáris elrettentésben: az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország, Hollandia, Belgium, Görögország, Svédország és Dánia – jelezte a francia elnök.

Ezek az országok elsősorban „stratégiai légierőket” fogadhatnak be a francia légierőtől, amelyek így „szétterjedhetnek az európai kontinens mélyén”, hogy megnehezítsék ellenfeleink számításait – hangsúlyozta az államfő.

Emmanuel Macron azt is közölte, hogy Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság együtt fognak dolgozni a nagy hatótávolságú rakéták projektein.

Ez új lehetőségeket ad nekünk a hagyományos eszkaláció kezelésére – hívta fel a figyelmet a francia elnök, megjegyezve, hogy ez az együttműködés „az úgynevezett ELSA (European Long Range Strike Approach - Európai Nagy Hatótávolságú Csapásmérő Kezdeményezés) keretében valósul meg”, amely 2024-ben indult, és amelybe Olaszország, Lengyelország és Svédország is beletartozik.

A parancsnoki lánc teljesen egyértelmű, és a végső döntést a nukleáris tűz megindításáról a francia köztársaság elnök hozza meg – hangsúlyozta Emmanuel Macron, miután a francia politikai pártok rendszeresen aggodalmuknak adnak hangot a francia nukleáris elrettentés esetleges európai szintű kiterjesztése miatt.

A végső döntést nem osztjuk meg a szövetségesekkel – hívta fel a figyelmet a francia elnök, hozzátéve, hogy ez az előrehaladott elrettentés egy különálló erő, de tökéletesen kiegészíti a NATO-erőket.

Az államfő emellett bejelentette, hogy Franciaország növelni fogja nukleáris tölteteinek számát, de nem fog többé adatokat közölni a fegyverarzenáljáról, ellentétben azzal, ami a múltban előfordulhatott – tette hozzá, kiemelve hogy itt nem arról van szó, hogy bármiféle fegyverkezési versenybe bocsátkozzunk, ez soha nem is volt a mi doktrínánk.

A mostanig érvényben volt szigorúan elégséges elrettentést alapelveként Franciaország korábbi bejelentések szerint fokozatosan 300 nukleáris töltetre csökkentette az arzenálját.

Emmanuel Macron a nukleáris fegyverek ellenőrzésének globális rendszerét romhalmaznak nevezte, emlékeztetve arra, hogy több nemzetközi szerződés már nem működik, vagy veszélyben van.

1958 óta hagyományosan minden francia elnök legalább egy alkalommal megfogalmazza álláspontját a nukleáris elrettentésről, amely az ország védelmi politikájának alapját jelenti. Emmanuel Macron hat évvel ezelőtt, 2020. február 7-én elmondott beszédében már jelezte, hogy a francia elrettentő stratégiához való csatlakozást javasolja az Európai Unió tagországainak.

A hétfői negyvenperces beszédet az új francia nukleáris doktrínáról a francia elnök már régóta tervezte, de annak a közel-keleti konfliktus új aktualitást adott. Emmanuel Macron figyelmeztetett arra, hogy ez a háború „instabilitást és lehetséges fellobbanásokat hozhat a határainkra”.