Irán nagyon magára haragíthatja az Öböl-menti országokat; ha az arab országok lakosságát vagy fontosabb objektumait támadás éri, annak nem fognak örülni – fogalmazott Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora, hozzátéve: ha nincs szerencsénk, akkor válaszolni is fognak. De

nincs szükség rá, hogy az arab országok katonailag is beszálljanak. Az amerikaiak bőven tudják kezelni ezt a problémát

– véli a szakértő, aki szerint eddig sem volt fényes a viszony az arab országok és Irán között, nemcsak a vallás, hanem egyéb okok miatt is. „És most nyilván nem örülnek, ami azt jelenti, hogy még nagyobb támogatást adnak az amerikaiaknak. Náluk van most egy komoly félelem, hiszen komoly lehetőség, hogy lángba borul az egész Közel-Kelet, előfordulhat egy olyan háborús helyzet, amely messze túlmegy Iránon.”

Ami a háború kitörése előtt az amerikaiak számára aggasztó volt, és nem voltak biztosak benne, hogy az arab országok Irán mellé állnak – ami azért elég furcsa lenne –, vagy Amerika mellé. De végül amikor támadásra került sor, az arab országok nem ellenkeztek.

Látható, hogy Irán a térségben is elszigetelődött, még a síiták között is.

Ezt lehet látni Irakban, Szíriában, de sorolhatnánk tovább. Az egy fontos kérdés, hogy az iráni Forradalmi Gárda elvileg nem az arab országokat támadja, hanem a szövetséges arab országokban lévő amerikai erőket, amelyek vannak bőven, szinte minden országban – mondta. „Van, ahol nyolcszázan, és van, ahol kilencezren vannak. De az iráni drónok szállodákba, repülőterekbe is becsapódtak, ami rendkívüli módon dühítheti az arab országokat.”

És azon kívül, hogy katonai támadások vannak, ne felejtsük el a Hormuzi-szorost sem – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint

kérdés, hogy az irániak le tudják-e zárni a Hormuzi-szorost.

Az utóbbi években, évtizedben nagyon megerősítették a Forradalmi Gárda haditengerészeti részlegét, olyan komoly hajóik vannak, amelyek meg tudják állítani, vagy legalábbis zavarni tudják a hajóforgalmat. Ezen kívül tengeri aknákat is tudnak telepíteni, hogy ne tudjanak átkelni a hajók.

„De az amerikaiak azt mondták, nem tudom, mennyire felel meg a valóságnak, hogy ha betelepítik az aknákat a Hormuzi-szorosba, ők föl tudják szedni, 48 óra alatt kipucolják ezeket. De ez akkor is mindenképpen nagyon megzavarja a nemzetközi hajóforgalmat, a teherforgalmat és az olajszállítmányokat. És

az olajtermelő öbölmenti országok nagyon nem örülnek annak, hogy az olajat nem tudják eladni. Tehát ők is Irán ellen lesznek, ha bekövetkezik a még szorosabb zár

– mondta Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az iráni háború harmadik napjának összes hírét elolvashatja egy helyen, percről percre tudósításunkban.

A teljes interjút Kis-Benedek Józseffel meghallgathatja alább: