Nem ismeretlen terep a biztosítási szakma előtt, hogy egy váratlan esemény kapcsán ki kell menekíteni turistákat egy térségből; háború, lázadás vagy forrongás, természeti katasztrófa, de a pandémia is példaként említhető, amikor egyik pillanatra a másikra megszűntek az utazási infrastruktúrák, mégis haza kellett hozni az embereket – mondta az InfoRádióban Németh Péter.

Az első teendő – folytatta a szakértő –, hogy a kintrekedteknek bejelentést kell tenniük a konzulátuson, majd annál a biztosító társaságnál, ahol biztosítva vannak.

Németh Péter szerint elsőre talán ijesztő lehet, hogy ilyen esetekben a biztosító társaságok általában úgy regálnak, hogy egy háború vis maior eset, és onnantól kedve ők nem tudnak segíteni. Ennek nem az az oka, hogy nem akarnak pénzt költeni a turistákra, hanem az, hogy ilyen esetben az infrastruktúrák – szállítás, beteggondozás, kórházak irányítása, repülőgépek, stb. – állami irányítás alá kerülnek, vagy ellehetetlenülnek. Tehát a biztosító, amit a békeidőben a szerződésben vállalt, azt nem tudja teljesíteni rajta kívül álló okok miatt.

Emiatt sok esetben szembe jöhet az, hogy a biztosító nem fizeti ki a többletköltést. A kommunikációs igazgató megjegyezte:

általában a biztosító társaságok feltételei között szerepel is az, hogy direkt katonai cselekményekből eredő károkat nem térítenek meg, de egy járatkiáradás, -késés miatti többletköltséget általában kifizetik.

Ugyanakkor fontos – tette hozzá –, hogy ilyenkor minden esetben belép a képbe a magyar és az adott ország állama, akik – olykor a biztosítókat is bevonva – együttműködve próbálják hazajuttatni a turistákat, és ilyenkor a szállásolásnak, az utaztatásnak nincs plusz költsége.

Valójában tehát nem annyira fekete–fehér a helyzet, ugyanis a biztosító kiadja a kommünikét, hogy ez egy vis maior helyzet, amiért nem felelős, de ennek ellenére sok esetben fizeti a plusz költségeket – értett egyet Németh Péter, hozzátéve:

mindenképp be kell nyújtani a kárigényt a biztosító irányába, és nem kell merev elutasításra számítani minden esetben.

„Ha együttműködő az utazó, és nem jár különböző extra nagy kitételekkel, akkor a biztosító társaságok nem szoktak ilyenkor mindent és mindenkit egyértelműen elutasítani” – fogalmazott.

A kulcs, hogy az érintett jelezze: kialakult egy háborús konfliktus, ami miatt kockáztatás nélkül, a legrövidebb időn belül szeretne hazajutni, akkor a biztosító nagyobb eséllyel fizeti a pluszköltségeket; ezért fontos, hogy egyből bejelentsük a társaságnak is, hogy előbb szándékoznánk hazajönni, mert lehetséges, hogy erre alternatívát fog szervezni a biztosító: lehetséges, hogy egyszerűen kap az utazó egy olyan járatszámot, ahová „rebooking”-olhatja a saját jegyét.

Az iráni háború harmadik napjának összes hírét elolvashatja percről percre tudósításunkban.