eur:
411.67
usd:
395.91
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Kilépésre várakozó járművek az M5-ös autópályán a röszkei határátkelőhely előtt 2014. augusztus 1-jén. Az átkelőnél a Nyugat-Európában dolgozó és szabadságukra hazatérő, illetve a vakáció leteltével visszautazó vendégmunkások miatt jelentős torlódás alakul ki hétvégenként.
Nyitókép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Meglepő adat jött ki a magyar autókról

Noha állandóak a torlódások a hazai utakon, az Európai Unióban csak Romániában az alacsonyabb az ezer lakosra jutó autók száma.

Ezer lakosnak az Európai Unióban 2016-ban átlagosan 505 autója volt - közölte az uniós statisztikai hivatal. A rekorder Luxemburg 662 autóval rendelkezik, míg a lista végén Románia található 261 járművel. Magyarországon az Eurostat 338 kocsit mért ezer főnként, ezzel utolsó előtti a listán - írja a Napi.hu.

Az Eurostat adatai szerint 2012 és 2016 között Észtországban nőtt a leginkább (17 százalék) az autószám, őket Szlovákia és Lengyelország követi (16-16), majd Portugália (14), illetve Málta és Csehország (13-13) következik. Csökkenés csak Görögországban (0,15) és Franciaországban (0,17) volt.

A legkevesebb autó Máltán volt (282 921), míg a legtöbb Németországban (45 803 560). Olaszország a második 37 876 138 személyautóval, ezzel az ezer főre vetített lista második helyére is feljutottak 625 kocsival. Málta lett a harmadik, ami azt jelenti, hogy 615 kocsin osztozik ezer átlagos máltai.

2016-ban Lengyelországban voltak a legnagyobb arányban 20 évesnél idősebb autók, az összes jármű 33,7 százaléka. Őket az észtek (27,6) és a máltaiak (22,8) követték. Magyarországon mintegy 13 százalékot márt az Eurostat, amivel bőven a középmezőnyben helyezkedünk el.

Nyolc tagországban voltak többségben a dízeles autók, míg Magyarországon kívül csak Máltára, Portugáliára és Romániára jellemző, hogy a járművek többségében 1400 köbcentisnél kisebb motorok vannak.

Címlapról ajánljuk
Budakalászt kiragadná természetes közegéből az új választási földrajz – megszólalt a polgármester

Budakalászt kiragadná természetes közegéből az új választási földrajz – megszólalt a polgármester

Nemcsak a fővárost, hanem az agglomerációs településeket is érzékenyen érintheti a választókerületek tervezett átalakítása. Forián-Szabó Gergely budakalászi polgármester elmondta, hogy a javaslat Budakalászt teljesen leválasztaná a természetes kapcsolatrendszeréről, ami a hétköznapi életben a lakosság számára komoly hátrányokkal járhat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×