eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Ezért veszi el Brüsszel Magyarországtól az EU-pénzt

Három főbb oka van annak, hogy Magyarország jelen állás szerint a felzárkóztatási EU-pénzek 24%-át veszítheti el 2020 után reál értelemben és ezek egyikének sincs köze a menekültválság miatti esetleges brüsszeli retorzióhoz.

Egyrészt a Brexit miatt szűkülő kassza az ok, másrészt egy 4 milliárd eurós magyar technikai tétel kiesése, harmadrészt pedig az, hogy míg a magyar régiók a válság óta többé-kevésbé fejlődtek, addig a spanyol, az olasz és különösen a görög régiók drámai életszínvonal-esésen mentek keresztül, így érthetőbb a brüsszeli magyarázat a pénzek oda irányítására. Közben jó tudni: hajszálon múlt, hogy a lendületesen fejlődő Nyugat-Dunántúl továbbra is a leginkább támogatott kategóriában marad és oda fog majd tartozni a Budapestről leválasztás után Pest megye is.

Varga Mihály pénzügyminiszter a Bloombergnek adott interjúban arculcsapásként értékelte

azt, hogy az Európai Bizottság a keddi javaslatával reál értelemben 24%-kal javasolja csökkenteni Magyarország, Csehország, és közel 24%-kal Lengyelország 2020 utáni kohéziós forrásait, és közben 5-8%-kal növekvő forrásokat ígért Spanyolországnak, Olaszországnak és Görögországnak is a magasabb munkanélküliségi ráta és a menekültbefogadás miatt. A magyar pénzügyminiszter szerint ez a forrásátrendezés büntetéssel ér fel a mi régiónknak, ahol sikeresen rendbe rakták az országok a saját gazdaságaikat, és le tudták szorítani a munkanélküliségi rátákat - írja a Portfolio.

Amint a Bruxinfo megírta: az említett 4 milliárd eurós technikai tétel és a magyar régiók relatív jó teljesítménye miatt valójában Magyarországot 30%-os forrásvesztés érte volna el, de azért lett ez "csak" 24%-os, mert a Bizottság beépített egy belső korlátot, hogy az egyes tagállamok ennél nagyobb forrásvesztést nem szenvedhetnek el.

Nekünk is megvoltak ezek a kihívásaink, de mi tettünk erőfeszítéseket ezek kezelésére. Nem fair és indokolatlan azért büntetni a fejlődő közép-kelet-európai országokat, mert egész jól teljesítettek - jelentette ki Varga.

Utóbbi kijelentése valóban megragadja annak gyökerét, hogy a Brexit-hatás és a fenti 4 milliárd eurós technikai tételen kívül miért is van ez a jelentős forrásátrendezés a mi régiónk felől a dél-európai országok felé.

Nevezetesen arról van szó, hogy míg a mi országaink statisztikai régiói többé-kevésbé szépen fejlődtek az elmúlt 10 évben a sok EU-pénz mellett, addig a déli országokban a válság elhúzódó gazdasági-társadalmi problémákat generált, és az életszínvonal jelentősen csökkent.

Utóbbi azért lényeges, mert a felzárkóztatási pénzek elosztási képletében az eddigi 86% után még az új ciklusban is 81%-os lesz a súlya annak, hogy az egyes régiókban hogyan alakult egy főre jutó GDP-alapon mért életszínvonal. A 2007-2009-es időszak átlagához képest (ez volt a referencia a mostani ciklus pénzeinek elosztásánál) 2014-2016 közöttre (ez az új referencia) sok spanyol, olasz és görög régióban 10-20%-ponttal csökkent ez a mutató az EU27 átlagához képest. Ezzel párhuzamosan a magyar, cseh és lengyel régióknak 5-15%-pont körüli fejlődés történt meg.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×