A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda vezérigazgatója a Magyar Időknek elmondta: az Európai Bizottság terve szerint a 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakban a jelenleginél 24 százalékkal kevesebb forrást kapna Magyarország, ugyanakkor a következő időszak tárgyalási fordulóin ez az arány jelentősen változhat.

Essősy Zsombor kiemelte:

várhatóan 10-15 százalékkal csökkenhet a Magyarországnak járó kohéziós keret mértéke.

Emlékeztetett: amennyiben mégis a 24 százalékos vágással kellene számolnunk, akkor is hazánk lenne a felzárkózási támogatások hetedik legnagyobb haszonélvezője a tagállamok közül. A szakértő felidézte, hogy a 2014–2020 közötti időszak tárgyalásai során – amennyiben a kormánynak nem sikerült volna előnyösebb pozíciót kiharcolnia – 30 százalékos lett volna a támogatáselvonás, így viszont csak 10 százalékkal kaptunk kevesebbet, mint 2007 és 2013 között.

Essősy Zsombor arról is beszélt, a brexit miatt kisebb a kassza mérete, továbbá a kiadások is nőnek. A kelet-közép-európai országok gazdasági teljesítménye ráadásul lényegesen nagyobb, mint a dél-európai tagállamoké, amelyekben rendkívül magas a munkanélküliség, kiemelten a fiatalok körében.

Így egyfelől büszkék lehetünk magunkra, mivel elindult a kohézió, ugyanakkor ezt úgy értük el, hogy jelentősen átalakítottuk a gazdaságunkat.

Ezzel szemben a mediterrán országok mostani helyzetéhez hozzájárult, hogy a válságkezelés során nem hozták meg azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítették volna a felzárkózásukat, így végső soron Brüsszel nem jutalmazza, hanem bünteti eredményeinket, és azoknak kedvez, akik nem tették meg a szükséges lépéseket a gazdaságuk fellendítése érdekében.

– Egyelőre nincsenek pontos adatok, vizsgálati eredmények, a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben, hogy mennyi szabálytalanságot tárt fel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a magyarországi uniós források elköltésénél – mutatott rá ­Essősy Zsombor. Kiemelte: az eddigi beruházások egy részét a hazai költségvetés előfinanszírozta, a számlák megküldése az Európai Bizottság részére pedig a következő időszakban várható, így a vizsgálatokat is csak a következő hónapokban tudja lezárni az uniós hatóság, amikor ténylegesen látja a benyújtott dokumentumokat.

A szakértő hozzátette: a kormánynak a számlák megküldésénél kell körültekintően eljárnia, ezt követően a bizottsági tárgyalásokon választ adnia azokra az esetlegesen felmerülő kérdésekre, amelyeket a hatóságok felvethetnek a pénzköltésekkel kapcsolatos eljárásokról.

Amint arról a lap korábban beszámolt, az Európai Bizottságnak a következő időszakban tárgyalnia kell a magyar kormánnyal, többek közt a kohéziós forrásokról is. Ez azért fontos, mert Brüsszel az európai parlamenti választások előtt, tehát jövő tavasszal el szeretné fogadtatni az új uniós büdzsét, ehhez azonban az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács egyhangú szavazata szükséges.

Amennyiben pedig Magyarországot komoly érdeksérelem éri, a többi tagállamhoz hasonlóan, mi is élhetünk vétójogunkkal.

Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat is megvágná a bizottság, ugyanakkor ez nemcsak a kelet-európai, de a nagy befolyással bíró nyugat-európai tagországoknak sem tetszik, beleértve Franciaországot, ráadásul az Európai Parlament sem bólintott rá ezeknek a forrásoknak az átcsoportosítására.