Infostart.hu
eur:
373.79
usd:
340.37
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán

Jóval drágább lehet az élet a Brexit után

A Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) szerint alapvető fontosságú importtermékek jelentős drágulásához vezethet, ha Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnésének napjáig nem tud kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni azzal a többtucatnyi külső partnergazdasággal, amelyekkel az Európai Unió teljes jogú tagjaként jelenleg vámmentesen vagy nagyon alacsony vámokkal kereskedik.

A BRC kedden Londonban közzétett tanulmánya kiemeli, hogy

az EU-nak 73 külső országgal van kedvezményes vámfeltételeket biztosító kereskedelmi megállapodása,

és ezeknek az egyezményeknek Nagy-Britannia is haszonélvezője.

A szervezet szerint azonban ha nem sikerül e megállapodások feltételrendszerét kétoldalú szerződésekkel érvényesíteni, akkor a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontja utáni első napon, 2019. március 30-án Nagy-Britanniában hatályukat veszítik az EU által kötött egyezmények.

A BRC adatai szerint

a brit import 58 százaléka érkezik

az EU-ból, illetve azokból a gazdaságokból, amelyekkel az uniónak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszerénél jóval kedvezőbb vámfeltételeket nyújtó megállapodása van.

Ruhák, zöldségek, gyümölcsök, borok és hal

A szervezet öt olyan importtermék-csoportot azonosított, amelyek kiskereskedelmi szinten különösen árérzékenynek bizonyulhatnak a jelentősen megemelkedő vámokra: a ruházati cikkek, a gyümölcsök és a zöldségfélék, a borok, valamint a tengeri hal.

A szövetség kimutatta, hogy a Törökországból - Nagy-Britannia első számú nem uniós ruhaimport-forrásából - érkező ruházati termékeket a jelenlegi teljes vámmentesség helyett 12 százalék vám terhelné, ha a brit EU-tagság megszűnésének másnapjáig nem sikerül az Európai Unió és Törökország kereskedelmi megállapodásának feltételrendszerét a kétoldalú brit-török kereskedelemben érvényesíteni. Ugyanez érvényes a Tunéziából importált ruházati cikkekre.

A BRC számításai szerint az Egyiptomból érkező gyümölcsféléket a mostani 2,6 százalék helyett 13 százalékos, a Peruból és Chiléből vásárolt gyümölcsöket 1,5, illetve 1,7 százalék helyett szintén 13 százalékos, a marokkói zöldségféléket 0,8 százalék helyett ugyancsak 13 százalékos, a Norvégiából és Izlandról beszerzett halat 5,2, illetve 3,4 százalék helyett 11 százalékos, a dél-afrikai borokat 2,4 százalék helyett 4 százalékos, a Seychelle-szigetektől vásárolt feldolgozott haltermékeket zéró helyett 27 százalékos vám terhelné.

A BRC keddi tanulmánya szerint mindez óhatatlanul az alapvető élelmiszerek és ruházati termékek kiskereskedelmi árának növekedéséhez vezetne Nagy-Britanniában, még további terheket róva a brit fogyasztókra, akiknek pénzügyi helyzetét már most is alaposan kikezdi a gyorsuló infláció.

A tizenkét havi brit infláció a múlt hónapban 3,1 százalék volt, 2012 márciusa óta a leggyorsabb.

A brit kormány által a Bank of England - a brit jegybank - számára előírt éves inflációs cél 2 százalék.

A brit statisztikai hivatal (ONS) friss kimutatása szerint ugyanakkor a heti átlagos nominálbér az augusztustól októberig tartó három hónapban átlagosan 2,3 százalékkal emelkedett éves összevetésben, és ez az adott időszak átlagos éves inflációjával együtt számolva 0,4 százalékos reálbércsökkenést jelent.

Címlapról ajánljuk
A fájdalom nem azonos a sérüléssel – tisztázta Szoboszlai Dominik menedzsere

A fájdalom nem azonos a sérüléssel – tisztázta Szoboszlai Dominik menedzsere

Nem ugyanazt jelenti sérülten játszani, mint fájdalommal futballozni – hangsúlyozta az InfoRádióban Szoboszlai Dominik menedzsere. Esterházy Mátyás arról is beszélt, hogy a magyar válogatott csapatkapitánya minden bizonnyal pályára léphet majd Liverpoolban a Manchester United elleni vasárnapi angol bajnoki mérkőzésen, ha Andoni Iraola vezetőedző is így dönt.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×