Az idei év első kilenc hónapjában 7981 lakás épült, 51,5 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. A kiadott építési engedélyek száma is 32,7 százalékkal több, mint egy éve – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Varga Mihály szerint ez többek között a CSOK-nak és a lakásáfa csökkentésének köszönhető.

Minden településtípusban növekszik az épített lakások száma, bár a kis településeken gyorsabb ütemű a bővülés – mondta az InfoRádiónak Székely Gáborné, a KSH Lakásstatisztikai osztályának főosztályvezető-helyettese (részletek alább - a szerk.).

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint jó irányba indult el a lakáspiac. A CSOK és a lakásáfa csökkentése mellett több tényező is hozzájárult ahhoz, hogy az idei év első három negyedévében másfélszeresére nőtt az új lakások száma. A tárcavezető az M1-en azt mondta, hogy a lakásépítéshez kiadott hitelek is növekedtek. A cél az lenne, hogy évente negyvenezer lakás épüljön majd – tette hozzá.

Hol mennyivel nőttek az árak?

A második negyedévben országos átlagban 5,1 százalékkal nőttek a lakásárak az előző negyedévhez és 15,3 százalékkal az egy évvel korábbiakhoz képest, azaz gyorsult az emelkedés az első negyedévi 3,1 százalékos, illetve 11,9 százalékos ütemet követően - derül ki a Magyar Nemzeti bank (MNB) pénteken közzétett lakásárindex jelentéséből.

A községekben gyorsult legjobban a lakóingatlanok drágulása, a második negyedévben 13,3 százalékkal emelkedtek a községi lakásárak, ami 25,9 százalékos éves növekedési ütemet okozott az előző negyedévi 3,8 százalékos negyedév/negyedéves, illetve 11,2 százalékos év/éves emelkedés után.

Budapesten az első negyedévi 4,1 százalékhoz képest 2,9 százalékra lassult a lakásárak negyedéves dinamikája. A jegybanki elemzés szerint a fővárosi lakásárak éves nominális dinamikája folyamatos lassulást mutat, az előző időszaki 17,3 százalékhoz képest a második negyedévben 14,6 százalékot tett ki.

A vidéki városokban is gyorsult a lakásárak mind negyedéves mind pedig éves növekedési üteme is, előbbi 2,8, míg utóbbi 11,4 százalékot tett ki a második negyedév végén.

A második negyedévben Közép-Dunántúl kivételével minden régióban nőttek a városi lakásárak. Az egyes régiók városai között a legnagyobb emelkedést a dél-dunántúli városokban mért a jegybank, ahol a lakásárak egy negyedév alatt 7,9 százalékkal növekedtek. Ezt követték az észak- és közép-magyarországi városi lakásárak rendre 5,1 és 3,4 százalékos lakásár drágulással.

Az MNB-lakásárindexek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által (NAV) gyűjtött lakáspiaci tranzakciókra vonatkozó illetékkötelezettségi adatok felhasználásával készülnek.

Hol mennyi új lakás épült?

A kisebb településeken az átlagosnál magasabb, 73,7 százalékos volt az épített lakások számának emelkedése.

Budapesten 17,8 százalékkal épült több lakás, mint a múlt év első háromnegyedében, de a kiadott új lakásépítési engedélyek és bejelentések száma több, mint kétszeresére, 103,5 százalékkal 10 952-re emelkedett a KSH adatai alapján.

A megyei jogú városokban 42,3, a többi városban viszont 82,6 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma, míg a kiadott lakásépítési engedélyek száma a nagyvárosokban 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbiaktól, a kisvárosokban pedig 11,6 százalékkal nőtt.