Gyorsmérleg: az első váratlan pofont a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) adta. Válasz: jött a Tesco-mentő diákmunka. Az új vásárlói szokás: figyeld a sztrájkhíreket! A többi boltos is nagyon figyel.

Úgy tűnik, a nagyláncok közül van, aki rosszabbul, vagy hasonlóan fizet, mint a Tesco, de ott valamiért nincs sztrájkfenyegetés

- elemzés a blokk.com blogon.

Bubenkó Csaba szakszervezeti vezető szerint "ezres nagyságrendben" sztrájkoltak szeptember 9-én és 10-én a Tesco boltokban. A Tesco eddig nem hozott nyilvánosságra adatokat.

El kell ismerni, jól időzített a szakszervezet a saját odaláról,

hiszen a sztrájk első napján egy óra felkészülési időt hagytak a Tesconak a délutáni bejelentést követően (három órakor szóltak, hogy négy órakor sztrájk). Sikerült is egy sor üzletet lebénítani olyannyira, hogy be kellett zárni.

De a mérleghez hozzátartozik:

A bezárt boltok száma a Tesco sajtóhoz eljuttatott közleményeinek adata. A KDFSZ szerint vasárnap 37 áruház zárt be a bezárás időpontja előtt.

A sztrájk legfontosabb mutatója az lenne, hogy szombaton és vasárnap hány munkaviszonyban álló dolgozó tette le a munkát. Ezt egyik fél sem árulja el, pedig a Tesco bizonyára látja a számokat, hiszen a sztrájkolókról pontos nyilvántartást kell vezetni.

Nyilván a hirtelenjében a sztrájk miatt beszervezett diákmunkásokról sincs adat, például nélkülük hogy állta volna a sarat a Tesco. Bár erre lehet abból is következtetni, hogy az első napon a lánc üzleteinek többsége működőképes maradt, másik oldalról viszont

a második napra beszervezett diákmunkaerő tompította a sztrájk erejét. Ugyanakkor s szakszervezetnek több ideje maradt rászervezni a sztrájkra.

Mindenesetre a kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos is felvetette, immár jól látható, hogy mégis indokolt a piaci viszonyok átfogóbb felülvizsgálata.

Mennyi bérért is sztrájkolnak a szakszervezetek?

A KDFSZ szerint a bérkövetelésük 14 milliárd forint többletkiadást jelentene, a blokkk.com számítása szerint 17 milliárdot (a 25%-os béremelés, valamint a 15%-os létszámnövelés együtt). A Tesco azt már bejelentette, hogy a korábbi, 2017-re előirányzott 165 ezer forintos fizikai dolgozói bért szeptembertől 176 ezer forintra emeli. Nos, ez az egy évvel ezelőtti bérekhez képest egy 20% körüli emelés, ami azért önmagában nem kevés, ennyi a többi boltos átlaga is egyébként.

Igen ám, de a KDFSZ 200 ezer forintos bért szeretne. Ez azt jelenti, hogy ő a 25%-os bérkövetelését a 2017-ben indított 161 ezer forintos alapbérhez méri, keveselve az első lépésben adott négyezer forintot. De kevesli a KDFSZ a 176 ezer forintot is (a másik szakszervezet, a KASZ hebegve-habogva, de elfogadhatónak is minősítette ezt egyszer, később azonban meggondolta magát, nyilván látva a KDFSZ elszántságát).

A Tesco jelenleg egyébként 171.800 forint induló bért ajánl, ami hat hónap után felmegy 176 ezer forintra (nyilván az egyik pillanatról a másikra jövő-menő dolgozókat nem akarja túlfizetni), de a különféle pótlékokkal ez félév munka után eléri a 229 ezer forintot , amihez 12 ezer forint cafetéria is hozzájön. Ez viszont már az átlagnál egy erősebb kereseti lehetőséget jelent, persze, nem a legtöbbet.

A bolti kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete (amiben a pótlékok is benne vannak), a KSH legutóbbi adatai szerint 188 ezer forint, az élelmiszerboltokban (az úgynevezett élelmiszer jellegű vegyes típusú üzletekben, amibe a multi élelmiszeres láncok beletartoznak), 194 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a Tesco jelenleg átlag feletti kereseti lehetőséget kínál a fizikai munkakörökben.

Na, de a többiek. Sajnos, kevesen adják meg honlapjukon, vagy hirdetéseikben, mennyit is fizetnek alkalmazottaiknak, de azért egy szűkebb körben utána lehet ennek járni. Egyes élelmiszerboltok az elérhető legmagasabb havi bruttó kereseti lehetőséget adják meg, mások egyszerűen csak annyit jelölnek meg, hogy "bér", de akad órabéres, vagy éppen napi fizetést megjelölő hirdetés is, amiből már nem derül ki, hogy az bruttó, vagy nettó. Egyes pótlékok (például vasárnapi), vagy a túlóra díjazása is kérdéses, de feltehetően a nagyságrendek azért kirajzolódnak. Hozzátartozik az értékeléshez, hogy egyes apróhirdetéseket már régebben adtak fel, de frissítették időközben, így az is előfordulhat, hogy a megjelölt bér nem pontos, de hát jelenleg az van odaírva. A blokkk.com készséggel fogad bármilyen pontosítást, vagy újabb adatot.

Példaként azért néhány vállalkozás, a közelmúltbeli ajánlataival (ezer forint):

A többiek nagyon figyelnek: nincs szabad ember a munkaerőpiacon

A sztrájk nem kis hullámokat kavart a versenytársak körében is.

Az izgalmas persze a vége, lesz-e megegyezés, és főleg milyen áron, hiszen a 25%-os létszámemelés eléggé nehézkesnek tűnik. A sztrájk feltehetően már eddigi eredményeivel tovább élezi a bérversenyt, emelésre kényszerít más vállalkozásokat is. Az alkalmazottak nyilván felkapták a fejüket és a pénztárcájukat, latolgatásba kezdve, hová érdemes továbbállni néhány ezer forinttal több bérért. A Tesco 230 ezer forinttal kecsegtető kereseti lehetősége is elgondolkoztathat. És nagyobb lesz az alkalmazottak béremelési nyomása szélesebb körben, hiszen - bár nem könnyű megszervezni - lehet bizony máshol is.

Munkaerőt elsősorban egymástól tudnak szerezni a boltosok. Ezért is van egyebek mellett kockázata újabb szabályozási lehetőségeknek, melyről esett szó az elmúlt napokban kormányzati irányból. Mert mit is lehet itt szabályozni?

Mindentől függetlenül a szakszervezeti vezetőknek egy felelősségük van: egy eladótól, pénztárostól nem várható el, mit bír el egy cég. Egy szakszervezeti vezetőnek viszont ebből többet kell látnia. És természetesen a kereskedőnek is megvan a maga felelőssége - és a költségkerete is. Most már csak az a kérdés, a kettő találkozik-e valahol. Olyan kereskedő ráadásul nincs, aki a munkaerő hiányával és a bérekkel ne foglalkozna. És szakszervezet sincs ilyen.