Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Eladási hullám a bankvezéreknél - mit tudnak?

Eladási hullám a bankvezéreknél - mit tudnak?

Sorra válnak meg saját bankjuk részvényeitől a legnagyobb amerikai hitelintézetek vezető munkavállalói – írta a Financial Times a Bloomberg adataira hivatkozva.

A JPMorgan Chase, a Bank of America, a Wells Fargo, a Citigroup, a Goldman Sachs és a Morgan Stanley igazgatósági tagjai és vezérigazgatói az évben eddig összesen 9,32 millió darab részvényt adtak el a piacon. A trend amúgy ezzel ellentétes: a Wall Street-i elemzők ugyanis bankrészvények vásárlására biztatják a befektetőket, sőt a bankok is előszeretettel vásárolják saját papírjaikat - írta a Világgazdaság.

A Bloomberg adatai szerint az említett bankok vezérei által eladott banki részvények száma 14-szeresen haladja meg az általuk vásárolt részvényekét.

A jelenség mögött az elemzők a Trump-rali végét sejtik.

Az Egyesült Államok elnökének választási programjában nagy szerepe volt a magas kamatrátáknak, az alacsony adóknak és a laza piaci szabályozásnak. A piac hitt a programban, a bankrészvények a tavaly novemberi elnökválasztás után kilőttek, a KBW bankindexe, amely a két tucat legnagyobb amerikai bank árfolyamát mutatja, egy hónap alatt 25 százalékot emelkedett.

Tavaly februárban Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója még félmillió saját részvényt vásárolt, annyira bízott bankja teljesítményében. A Citigroup és a Bank of America vezetői tavaly szintén több részvényt vettek, mint amennyit eladtak.

A rali azonban kifogyott a munícióból: a bankrészvények emelkedése lassult, a KBW indexe tavaly december óta alig 1 százalékot nőtt. Ennek oka vélhetően az, hogy Trump gazdaságélénkítése és piaci liberalizációja nem halad az eredeti terveknek és a piaci várakozásoknak megfelelően.

Az UBS elemzője, Robert Smalley szerint a részvények eladása fontos jelzés lehet a bankok jövőjével kapcsolatban.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×