eur:
399.38
usd:
367.02
bux:
0
2025. március 17. hétfő Gertrúd, Patrik
Váratlan fordulat: itthon már a pénzmosás sem megy

Váratlan fordulat: itthon már a pénzmosás sem megy

A hónap végéig moshatják tisztára legálisan szürkén és feketén szerzett jövedelmüket, akik nem szeretnének tovább félni az adóhatóságtól. A bankok csekély érdeklődést tapasztalnak az előző konstrukcióhoz képest.

Már csupán két hetük maradt azoknak, akik az új rendszerben szeretnék tisztára mosni kétes eredetű megtakarításukat.

Az év elejétől létező új adóamnesztia azonban keveseket érdekel

– derül ki a Világgazdaság összeállításából. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapja szerint hét intézményhez fordulhatnak az érintettek: az OTP, az MKB, az Erste, az FHB, a Raiffeisen, az UniCredit és a Gránit Bank foglalkozik ilyen ügyekkel.

Kétféle módon érhető el most adóamnesztia. Az egyik az úgynevezett utólagos adófizetés, melynek a lényege, hogy a bankokon keresztül anonim módon 10 százalékos személyi jövedelemadó és önellenőrzési pótlék megfizetésével kifehéredik a pénz. A bankok fizetik be az adót és a pótlékot, de nem adnak ki információt a NAV-nak az ügyfélről, az ügyfél ezzel szemben kap egy igazolást arról, hogy legális forrásból származott a jövedelme.

A másik módszer a kedvezményes részesedésvásárlás. Ezzel a cél az átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű cégek transzparenssé tétele volt. Az üzletrészek ily módon történő megszerzése adó- és illetékmentes.

A bankoknál egyelőre inkább az első változatra van igény. Az új konstrukciók népszerűsége azonban közel sem akkora, mint a korábbi stabilitás megtakarítási számláé (smsz) volt. 

Az smsz-hez képest egyébként, ha lehet, még diszkrétebb és még kedvezményesebb a mostani akció a szakértők szerint. Ám a korábbi évek adóamnesztiái közül mégis az lett eddig a legsikeresebb.

2014–16 között 2141-en éltek a lehetőséggel, s 155,6 milliárd forint került ilyen számlákra. 


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Európa komolyabban fegyverkezne, de ebből a nemzetgazdaság is profitálhat
Jólét vagy biztonság?

Európa komolyabban fegyverkezne, de ebből a nemzetgazdaság is profitálhat

A NATO-ban már idén három százalékra emelhetik a tagállamok GDP-arányos védelmi költésének minimumát, az Európai Unió pedig 800 milliárd euróból fegyverkezne. Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: számos kutatás bizonyítja, hogy a védelmi kiadások növelése pozitív hatással lehet a nemzetgazdaságra, az infrastruktúra fejlesztésével pedig az emberek is jól járnak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.17. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×