Az államtitkár

elfogadhatatlannak és felháborítónak nevezte, hogy a nagy élelmiszergyártók kettős mércét alkalmaznak a nyugati és a kelet-közép-európai emberek számára fogalmazott élelmiszerek minőségénél,

és becsapják a vásárlókat. A kormány kiáll a magyar vásárlók érdekei mellett - húzta alá.

Zsigó Róbert tájékoztatott arról is, hogy a február 20. óta tartó átfogó vizsgálatban

érintett termékek közé tartoznak a fűszerek, alkoholos, alkoholmentes italok, konzervek, fagyasztott termékek, édességek, tejtermékek.

Részben laboratóriumi, részben jelölési vizsgálat zajlik, ahol az árakat is összehasonlítják majd - mondta.

Emlékeztetett: a 2014-ben végzett, 24 termékpárra kiterjedő vizsgálat tárta fel, hogy ugyanazon áruházláncok azonos termékei többségében silányabb minőségűek voltak Magyarországon, mint Ausztriában. A vizsgálat élelmiszerbiztonsági problémát nem tárt fel - tette hozzá. Ennek a vizsgálatnak a hatására indult most az újabb átfogó vizsgálat, és a visegrádi országok hatóságai is végeztek hasonló vizsgálatokat.

Bánki Erik (Fidesz), az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: támogatják a kormány törekvéseit az ügy tartós megoldása érdekében. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az érintett cégek gyengébb minőségű termékeket forgalmaznak ezeken a piacokon.

Hozzátette: támogatják azt is, hogy a kormány a kérdést Szlovákiával közösen az Európai Bizottság elé vitte. Az unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának legutóbbi ülésén már nyolc ország képviselője csatlakozott a magyar-szlovák közös kezdeményezéshez, hogy az illetékes bizottság teremtse meg azokat a jogi kereteket, amelyek segítségével számon kérhető az egyenlő elbánás az élelmiszerekkel kapcsolatosan - ismertette.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) képviselő a bizottsági ülésen azt tudakolta az államtitkártól, hogy azokban a stratégiai szerződésekben, amelyeket a kormány az érintett társaságokkal kötött, kikötöttek-e valamilyen feltételt a termékekre vonatkozóan, vagy tervezik-e. A képviselő szerint hiba volt megszüntetni a fogyasztóvédelmi bizottságot. Azt mondta, hogy közvetlenül azokkal a cégekkel kellene tárgyalóasztalhoz üli, amelyek ezt a kettős mechanizmust működtetik.

Zsigó Róbert azt felelte, hogy a stratégiai megállapodásokat nem az agrártárca köti. A kormány mindent megtett az elmúlt években is a magyar élelmiszerek minősége és a helyben megtermelt élelmiszerek fogyasztásának fellendítése érdekében, a termelők száma megduplázódott. Az élelmiszerbiztonság folyamatosan erősödött az elmúlt öt évben, az élelmiszerkönyv előírásait folyamatosan felülvizsgálják. A Nébih a létrejötte óta, öt év alatt mintegy 10 milliárd forint áfa- és egyéb adóelkerülést akadályozott meg - fejtette ki.

Volner János jobbikos képviselő bírálta a miniszterelnöknek az ügyben tett "rövid és tartalmatlan" felszólalását a V4 csúcson. Úgy vélekedett: nem lesz változás, míg a kormány érdemi intézkedést nem hoz.

Tóth Csaba (MSZP), a bizottság alelnöke azt javasolta, hogy ha meglesz az átfogó vizsgálat eredménye, újból tárgyaljanak az ügyről.

Bánki Erik az ülésen kifejtette: a magyar-szlovák beadványhoz csatlakozott országok együtt 100 millió embert képviselnek. Nemcsak az élelmiszerek esetében, hanem a mosó-, vagy tisztítószereknél is tapasztalhatnak eltérést a fogyasztók. Jó lenne, ha az Európai Bizottság nem söpörné le a kezdeményezést, és érdemben foglalkozna az üggyel - mondta. Jelezte, hogy támogatná a cseh kormány elképzelését, amely az ilyen gyengébb minőségű termékek betiltását eredményezné a tagországokban.