Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Új lehetőségek előtt a BÉT

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) ismét az Európai Tőzsdeszövetség (FESE) teljes jogú tagjává vált azt követően, hogy tavaly év végén a Magyar Nemzeti Bank többségi tulajdonába került - közölte a BÉT.

A közlemény szerint a magyar tőzsde 1999 óta aktívan részt vesz a FESE egyes szakmai bizottságainak munkájában. A BÉT 2004-ben, Magyarország uniós csatlakozása után vált a szervezet teljes jogú tagjává, azonban az elmúlt években a korábbi tulajdonosa által biztosított CEESEG tőzsdeszövetségen keresztül csak technikai tagsággal rendelkezett.

A teljes jogú tagság lehetővé teszi a BÉT számára, hogy együttműködési lehetőségeket alakítson ki más tagtőzsdékkel és hozzájárul nemzetközi tőkepiaci tapasztalatok megszerzéséhez, ami pedig biztosítja a hazai tőzsde uniós szabályoknak megfelelő működését - írták. A BÉT bízik abban, hogy teljes jogú tagként a jövőben aktívabban hozzájárulhat az Európai Tőzsdeszövetség munkájához, és támogatást nyújthat más országok számára szabályozási vagy üzletfejlesztési területen. A FESE-nek 30 országból, összesen 36 részvény, kötvény, határidős és árupiaci tőzsdetagja van, közülük 20 rendelkezik teljes jogú tagsággal. További 1-1 unión kívüli ország tőzsdéje társult és megfigyelő tagként van jelen a szervezetben. Tavaly év végén az európai szövetség tőzsdéin összesen 9201 vállalat papírjait jegyezték - áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×