eur:
407.34
usd:
384.87
bux:
77833.51
2024. november 19. kedd Erzsébet

Magyarország a gyógyszerkutatás hazája

Május 20-a a klinikai kutatás világnapja. A napi.hu munkatársa azt mondta: adatok szerint Magyarországnak kiemelt szerepe van a klinikai kutatásokban, ez a terület csaknem 90 milliárd forint nemzetgazdasági értéket teremt. Szepesi Anita hozzátette: mivel csökken a klinikai kutatások száma a világon, érdemes az ország versenyképességét ezen a területen javítani.

„Ezek azok a vizsgálatok, amelyek nélkül nem léteznének biztonságos és hatékony gyógyszerek. Ahhoz, hogy a különböző készítmények bekerüljenek a patikákba, át kell esniük legalább 10-15 éves kutatási perióduson, ekkor dől el, hogy hatásosak és biztonságosak-e. A kutatás elején tízezer molekula és hatóanyag indul, ebből a végén egyetlen gyógyszer lesz” - mondta Szepesi Anita, a napi.hu munkatársa.

Hozzátette: a tízezer molekulából 250 tesztvegyület jut el oda, hogy laboratóriumban vagy állatkísérletekben vizsgálják. Ebből kevesebb mint 5 lesz az, amelyik humánkísérletekre, klinikai kutatási szakaszra kerül.

„Az első fázisa ennek, amikor egészséges önkénteseken, illetve egy közelmúltbeli szabályozási lazítás eredményeként végstádiumos daganatos betegeken próbálják ki a hatóanyag működését. Ilyenkor nagyon kevés, világszerte mindössze 50 résztvevővel számolhatunk. A kettes szakasz, amikor további bizonyítékokat keresnek a hatóanyag működésére, ekkor próbálják ki, hogy mekkora az a dózis, ami nem okoz kárt, de még hatásos. A betegek száma ilyenkor 200 és 500 közötti. A harmadik szakaszra már csak egy-két molekula marad, ilyenkor már több ezer betegen vizsgálják a szert. Ha itt is megfelelt a hatóanyag, elindulhat az amerikai és európai gyógyszerügyi hatóságnál az engedélyezési folyamat” - számolt be a vizsgálat részleteiről a napi.hu munkatársa.

Szepesi Anita elmondta, hogy sok cég foglalkozik klinikai kutatással Magyarországon és évente mintegy 90 milliárd forintra tehető az a nemzetgazdasági bevétel, ami ezekből a kutatásokból keletkezik. Ebből közel 40 milliárdnyi a költségvetési bevétel, ami adók, járulékok formájában folyik be.

„Körülbelül 20 ezer beteget vonnak be Magyarországon a kutatásokba, és évente 2000 vizsgálat folyik. Magyarország a legtöbb vizsgálatot végző országok tízes listáján szerepel. Mellettünk szól az, hogy nagy hagyománya van a gyógyszerkutatásoknak, szinte az összes nagyobb gyógyszergyárnak van magyarországi leányvállalata. Képzett a munkaerő és viszonylag alacsonyak a kutatási költségek” - fogalmazott Szepesi Anita.

A napi.hu munkatársa szerint egy másik nagyon fontos tényező, hogy a gyógyszerügyi hatóság tartja a határidőket és gyors az elbírálás, egy hónappal rövidebb nálunk az engedélyezési eljárás, mint a világátlag.

„Világszerte csökken a klinikai kutatások száma, egyre inkább eltolódnak a kutatóhelyek az EU-n és Egyesült Államokon kívülre, az alacsonyabb költségek és a nagyobb betegpopuláció, illetve a nagyobb motiváltság miatt. Tehát érdemes küzdeni azért, hogy megtartsuk a kedvező helyünket. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerint ezt a mostani 90 milliárdot legalább 20-30 százalékkal lehetne növelni, amely plusz bevétel nagyjából egyharmada költségvetési bevétel lehetne, ha a szabályozó környezetet még kedvezőbbé tennék” - hangsúlyozta Szepesi Anita, a napi.hu munkatársa az InfoRádiónak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc az amerikai rakéták oroszországi bevetéséről: érdemi hatásuk nincs a háborúra

Kaiser Ferenc az amerikai rakéták oroszországi bevetéséről: érdemi hatásuk nincs a háborúra

Sajtóhírek szerint az amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukránok oroszoroszági területekre is csapást mérjenek ATACMS-rakétákkal. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense azt mondta az InfoRádióban, hogy Ukrajna nem kapott annyi rakétát, amennyivel érdemben befolyásolhatná a háború menetét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.19. kedd, 18:00
Hegyi Zsolt
a MÁV Csoport vezérigazgatója
Mégis mit tud egy ATACMS-rakéta és miért okozott ekkora botrányt Oroszországban?

Mégis mit tud egy ATACMS-rakéta és miért okozott ekkora botrányt Oroszországban?

A Kreml éppen hatalmas botrányt kavar abból, hogy az ukrán haderő elkezdett amerikai ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszereket használni területük ellen, pedig aligha lesz ennek jelentős hatása a háború menetére nézve. Egyrészt hiába hívják „ballisztikus rakétának,” egy ATACMS-rendszer távolról sem összehasonlítható például egy Minuteman rakétával, és nem is tud eltalálni olyan célpontokat, melyek elérésére Ukrajna nem volt eddig képes saját fejlesztésű fegyvereivel. De mégis mit tud egy ATACMS-rendszer és miért van körülötte most ekkora diplomáciai balhé? Nézzük meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 19. 14:01
×
×
×
×