Infostart.hu
eur:
386.77
usd:
328.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Magyarország a gyógyszerkutatás hazája

Május 20-a a klinikai kutatás világnapja. A napi.hu munkatársa azt mondta: adatok szerint Magyarországnak kiemelt szerepe van a klinikai kutatásokban, ez a terület csaknem 90 milliárd forint nemzetgazdasági értéket teremt. Szepesi Anita hozzátette: mivel csökken a klinikai kutatások száma a világon, érdemes az ország versenyképességét ezen a területen javítani.

„Ezek azok a vizsgálatok, amelyek nélkül nem léteznének biztonságos és hatékony gyógyszerek. Ahhoz, hogy a különböző készítmények bekerüljenek a patikákba, át kell esniük legalább 10-15 éves kutatási perióduson, ekkor dől el, hogy hatásosak és biztonságosak-e. A kutatás elején tízezer molekula és hatóanyag indul, ebből a végén egyetlen gyógyszer lesz” - mondta Szepesi Anita, a napi.hu munkatársa.

Hozzátette: a tízezer molekulából 250 tesztvegyület jut el oda, hogy laboratóriumban vagy állatkísérletekben vizsgálják. Ebből kevesebb mint 5 lesz az, amelyik humánkísérletekre, klinikai kutatási szakaszra kerül.

„Az első fázisa ennek, amikor egészséges önkénteseken, illetve egy közelmúltbeli szabályozási lazítás eredményeként végstádiumos daganatos betegeken próbálják ki a hatóanyag működését. Ilyenkor nagyon kevés, világszerte mindössze 50 résztvevővel számolhatunk. A kettes szakasz, amikor további bizonyítékokat keresnek a hatóanyag működésére, ekkor próbálják ki, hogy mekkora az a dózis, ami nem okoz kárt, de még hatásos. A betegek száma ilyenkor 200 és 500 közötti. A harmadik szakaszra már csak egy-két molekula marad, ilyenkor már több ezer betegen vizsgálják a szert. Ha itt is megfelelt a hatóanyag, elindulhat az amerikai és európai gyógyszerügyi hatóságnál az engedélyezési folyamat” - számolt be a vizsgálat részleteiről a napi.hu munkatársa.

Szepesi Anita elmondta, hogy sok cég foglalkozik klinikai kutatással Magyarországon és évente mintegy 90 milliárd forintra tehető az a nemzetgazdasági bevétel, ami ezekből a kutatásokból keletkezik. Ebből közel 40 milliárdnyi a költségvetési bevétel, ami adók, járulékok formájában folyik be.

„Körülbelül 20 ezer beteget vonnak be Magyarországon a kutatásokba, és évente 2000 vizsgálat folyik. Magyarország a legtöbb vizsgálatot végző országok tízes listáján szerepel. Mellettünk szól az, hogy nagy hagyománya van a gyógyszerkutatásoknak, szinte az összes nagyobb gyógyszergyárnak van magyarországi leányvállalata. Képzett a munkaerő és viszonylag alacsonyak a kutatási költségek” - fogalmazott Szepesi Anita.

A napi.hu munkatársa szerint egy másik nagyon fontos tényező, hogy a gyógyszerügyi hatóság tartja a határidőket és gyors az elbírálás, egy hónappal rövidebb nálunk az engedélyezési eljárás, mint a világátlag.

„Világszerte csökken a klinikai kutatások száma, egyre inkább eltolódnak a kutatóhelyek az EU-n és Egyesült Államokon kívülre, az alacsonyabb költségek és a nagyobb betegpopuláció, illetve a nagyobb motiváltság miatt. Tehát érdemes küzdeni azért, hogy megtartsuk a kedvező helyünket. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerint ezt a mostani 90 milliárdot legalább 20-30 százalékkal lehetne növelni, amely plusz bevétel nagyjából egyharmada költségvetési bevétel lehetne, ha a szabályozó környezetet még kedvezőbbé tennék” - hangsúlyozta Szepesi Anita, a napi.hu munkatársa az InfoRádiónak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×