Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Magyarország a gyógyszerkutatás hazája

Május 20-a a klinikai kutatás világnapja. A napi.hu munkatársa azt mondta: adatok szerint Magyarországnak kiemelt szerepe van a klinikai kutatásokban, ez a terület csaknem 90 milliárd forint nemzetgazdasági értéket teremt. Szepesi Anita hozzátette: mivel csökken a klinikai kutatások száma a világon, érdemes az ország versenyképességét ezen a területen javítani.

„Ezek azok a vizsgálatok, amelyek nélkül nem léteznének biztonságos és hatékony gyógyszerek. Ahhoz, hogy a különböző készítmények bekerüljenek a patikákba, át kell esniük legalább 10-15 éves kutatási perióduson, ekkor dől el, hogy hatásosak és biztonságosak-e. A kutatás elején tízezer molekula és hatóanyag indul, ebből a végén egyetlen gyógyszer lesz” - mondta Szepesi Anita, a napi.hu munkatársa.

Hozzátette: a tízezer molekulából 250 tesztvegyület jut el oda, hogy laboratóriumban vagy állatkísérletekben vizsgálják. Ebből kevesebb mint 5 lesz az, amelyik humánkísérletekre, klinikai kutatási szakaszra kerül.

„Az első fázisa ennek, amikor egészséges önkénteseken, illetve egy közelmúltbeli szabályozási lazítás eredményeként végstádiumos daganatos betegeken próbálják ki a hatóanyag működését. Ilyenkor nagyon kevés, világszerte mindössze 50 résztvevővel számolhatunk. A kettes szakasz, amikor további bizonyítékokat keresnek a hatóanyag működésére, ekkor próbálják ki, hogy mekkora az a dózis, ami nem okoz kárt, de még hatásos. A betegek száma ilyenkor 200 és 500 közötti. A harmadik szakaszra már csak egy-két molekula marad, ilyenkor már több ezer betegen vizsgálják a szert. Ha itt is megfelelt a hatóanyag, elindulhat az amerikai és európai gyógyszerügyi hatóságnál az engedélyezési folyamat” - számolt be a vizsgálat részleteiről a napi.hu munkatársa.

Szepesi Anita elmondta, hogy sok cég foglalkozik klinikai kutatással Magyarországon és évente mintegy 90 milliárd forintra tehető az a nemzetgazdasági bevétel, ami ezekből a kutatásokból keletkezik. Ebből közel 40 milliárdnyi a költségvetési bevétel, ami adók, járulékok formájában folyik be.

„Körülbelül 20 ezer beteget vonnak be Magyarországon a kutatásokba, és évente 2000 vizsgálat folyik. Magyarország a legtöbb vizsgálatot végző országok tízes listáján szerepel. Mellettünk szól az, hogy nagy hagyománya van a gyógyszerkutatásoknak, szinte az összes nagyobb gyógyszergyárnak van magyarországi leányvállalata. Képzett a munkaerő és viszonylag alacsonyak a kutatási költségek” - fogalmazott Szepesi Anita.

A napi.hu munkatársa szerint egy másik nagyon fontos tényező, hogy a gyógyszerügyi hatóság tartja a határidőket és gyors az elbírálás, egy hónappal rövidebb nálunk az engedélyezési eljárás, mint a világátlag.

„Világszerte csökken a klinikai kutatások száma, egyre inkább eltolódnak a kutatóhelyek az EU-n és Egyesült Államokon kívülre, az alacsonyabb költségek és a nagyobb betegpopuláció, illetve a nagyobb motiváltság miatt. Tehát érdemes küzdeni azért, hogy megtartsuk a kedvező helyünket. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerint ezt a mostani 90 milliárdot legalább 20-30 százalékkal lehetne növelni, amely plusz bevétel nagyjából egyharmada költségvetési bevétel lehetne, ha a szabályozó környezetet még kedvezőbbé tennék” - hangsúlyozta Szepesi Anita, a napi.hu munkatársa az InfoRádiónak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×