„Ezek azok a vizsgálatok, amelyek nélkül nem léteznének biztonságos és hatékony gyógyszerek. Ahhoz, hogy a különböző készítmények bekerüljenek a patikákba, át kell esniük legalább 10-15 éves kutatási perióduson, ekkor dől el, hogy hatásosak és biztonságosak-e. A kutatás elején tízezer molekula és hatóanyag indul, ebből a végén egyetlen gyógyszer lesz” - mondta Szepesi Anita, a napi.hu munkatársa.
Hozzátette: a tízezer molekulából 250 tesztvegyület jut el oda, hogy laboratóriumban vagy állatkísérletekben vizsgálják. Ebből kevesebb mint 5 lesz az, amelyik humánkísérletekre, klinikai kutatási szakaszra kerül.
„Az első fázisa ennek, amikor egészséges önkénteseken, illetve egy közelmúltbeli szabályozási lazítás eredményeként végstádiumos daganatos betegeken próbálják ki a hatóanyag működését. Ilyenkor nagyon kevés, világszerte mindössze 50 résztvevővel számolhatunk. A kettes szakasz, amikor további bizonyítékokat keresnek a hatóanyag működésére, ekkor próbálják ki, hogy mekkora az a dózis, ami nem okoz kárt, de még hatásos. A betegek száma ilyenkor 200 és 500 közötti. A harmadik szakaszra már csak egy-két molekula marad, ilyenkor már több ezer betegen vizsgálják a szert. Ha itt is megfelelt a hatóanyag, elindulhat az amerikai és európai gyógyszerügyi hatóságnál az engedélyezési folyamat” - számolt be a vizsgálat részleteiről a napi.hu munkatársa.
Szepesi Anita elmondta, hogy sok cég foglalkozik klinikai kutatással Magyarországon és évente mintegy 90 milliárd forintra tehető az a nemzetgazdasági bevétel, ami ezekből a kutatásokból keletkezik. Ebből közel 40 milliárdnyi a költségvetési bevétel, ami adók, járulékok formájában folyik be.
„Körülbelül 20 ezer beteget vonnak be Magyarországon a kutatásokba, és évente 2000 vizsgálat folyik. Magyarország a legtöbb vizsgálatot végző országok tízes listáján szerepel. Mellettünk szól az, hogy nagy hagyománya van a gyógyszerkutatásoknak, szinte az összes nagyobb gyógyszergyárnak van magyarországi leányvállalata. Képzett a munkaerő és viszonylag alacsonyak a kutatási költségek” - fogalmazott Szepesi Anita.
A napi.hu munkatársa szerint egy másik nagyon fontos tényező, hogy a gyógyszerügyi hatóság tartja a határidőket és gyors az elbírálás, egy hónappal rövidebb nálunk az engedélyezési eljárás, mint a világátlag.
„Világszerte csökken a klinikai kutatások száma, egyre inkább eltolódnak a kutatóhelyek az EU-n és Egyesült Államokon kívülre, az alacsonyabb költségek és a nagyobb betegpopuláció, illetve a nagyobb motiváltság miatt. Tehát érdemes küzdeni azért, hogy megtartsuk a kedvező helyünket. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerint ezt a mostani 90 milliárdot legalább 20-30 százalékkal lehetne növelni, amely plusz bevétel nagyjából egyharmada költségvetési bevétel lehetne, ha a szabályozó környezetet még kedvezőbbé tennék” - hangsúlyozta Szepesi Anita, a napi.hu munkatársa az InfoRádiónak.