Infostart.hu
eur:
368.83
usd:
336.06
bux:
142664.5
2026. november 18. szerda Jenő

"A jövő évi büdzsé lazítást jelent"

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága keddi ülésén a meghívott gazdaságkutatók többsége bírálta a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, szerintük a jövő évi büdzsé lazítást jelent az előző évekhez képest, emellett nem javult a törvényjavaslat átláthatósága sem. A Századvég kutatója viszont átláthatónak és fenntarthatónak nevezte a javaslatot.

A bizottsági ülésre gazdaságkutató intézetek szakembereit hívták meg, hogy mondják el a jövő évi költségvetési javaslatról alkotott véleményüket.

Kritikát fogalmazott meg Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Intézet elnök-vezérigazgatója, Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője, Ádám Zoltán, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. ügyvezető igazgatója, Oblath Gábor, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa.

Velük ellentétben György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza arra az álláspontra helyezkedett, hogy a költségvetési javaslat átlátható, pénzügyileg fenntartható és megfelel az uniós elvárásoknak.

Elmondta: a legfontosabbnak az mondható, hogy a kormány az alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra akarja levinni, ez a legalacsonyabb keresetű családoknál évi 10-15 ezer forinttal is csökkentené a kiadásaikat.

Petschnig Mária Zita szerint nem átlátható a törvényjavaslat, ráadásul a költségvetés a korábbi évekhez képest lazítást jelent, a 2017. évi, GDP-hez mért uniós módszertan szerinti (ESA) hiány emelkedik a 2016. évihez képest. A szakember szerint ez fordulatot jelent, a költségvetési lazítás, expanzió ugyan a beruházások növekedését eredményezi, de jelentős mértékben a nem termelő beruházásokét.

Vértes András elmondta: "az abszolút pozitívnak mondható, hogy az unió költségvetési hiányra vonatkozó előírásait fegyelmezetten betartotta és betartja a kormány", azonban a gazdasági folyamatok uralják a költségvetést és nem fordítva; ezt mutatja az is, hogy az elmúlt években évközben is gyakran módosították a büdzsét.

Rámutatott: ha a kormány meg akarja valósítani az általa felvázolt, uniós forrásból tervezett programokat, az a várható előfinanszírozás miatt már az idén a tervezettnél nagyobb pénzforgalmi hiányt idézhet elő.

Oblath Gábor kifejtette: a jövő évi büdzsével párhuzamosan a Brüsszelnek beadott konvergenciaprogramban felvázolt makrogazdasági pálya túlzottan optimista. A 2014-15-ben megvalósult növekedés 40-50 százaléka kormányzati beruházásokból származott, a jövő évi büdzsében a beruházások 9 százalékosra becsült növekedése is túlzottnak mondható, és a jövő évre várt 3 százalék fölötti GDP-bővülést is túlbecsülték.

Ádám Zoltán szerint is túl optimistának mondható a jövő évi költségvetésben felvázolt makrogazdasági pálya. Úgy vélte: a kormány feladta az eddigi időszakra jellemző, egyensúlyra törekvő gazdaságpolitikát, a jövő évre tervezett 2,4 százalékos hiány lazítás a korábbi évek folyamatos deficit-csökkentéséhez képest. Úgy vélte: nem veszélyezteti ugyan a költségvetés megvalósítását, de a későbbi költségvetéseket tekintve érdekes, hogy a kormány az országban tapasztalható bérfeszültségeken próbál enyhíteni.

Romhányi Balázs elmondta: a költségvetés több tételének - elsősorban a társasági adónak és az általános forgalmi adónak - a megalapozottsága kérdéses, ezért nem tekinthető biztonságosnak a büdzsében kitűzött egyenlegcél megvalósulása. "Ahhoz, hogy a magyar gazdaság belső növekedési motorja beinduljon, nem arra van szükség, hogy a magánszektort még az eddigieknél is jobban +rászoktassuk+ az uniós forrásokra, amelyek mostanra a gazdasági növekedésünk gyakorlatilag egyetlen hajtóerejévé váltak" - mutatott rá a gazdaságkutató.

Az elemzők többsége bírálta a jegybank alapítványainak tevékenységét is.

Romhányi Balázs kiemelte: az MNB alapítványainak léte és tevékenysége "minden mozzanatában" elfogadhatatlan, kivéve azt az egyet, hogy állampapírt vásárolnak, mivel "jogi értelemben ezzel nem valósítanak meg tiltott monetáris finanszírozást".

Oblath Gábor szerint értelmezhetetlen egy jegybank esetében a "társadalmi felelősségvállalási program", amire az MNB az értékes műkincsek, festmények megvásárlása során hivatkozik, ilyen programokat a multicégek szoktak megvalósítani. Kiemelte: ha a kormány valóban komolyan vette volna az államadósság csökkentését, akkor a jegybanki alapítványoknál lévő pénzt az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani, mert az a pénz árfolyamnyereségből származik.

György László viszont úgy érvelt: az európai jegybankok döntő többsége is működtet olyan programokat, amelyek a nemzeti tulajdonban lévő műkincsek bővítését szolgálják. Kiemelte: ha az alapítványok kurátorai az alapítványi vagyonokból államkötvények vétele mellett döntenek, az a felelős gazdálkodásukat bizonyítja.

A bizottság ülésén kormánypárti országgyűlési képviselők nem vettek részt.

Címlapról ajánljuk
Hányast érdemel Marco Rossi válogatottja 2026-ban?

Hányast érdemel Marco Rossi válogatottja 2026-ban?

A magyar válogatott egymást követő harmadik évben nem érte el első számú célját, ami 2026 kapcsán azt jelenti, hogy nem jutott vissza a csoportját megnyerve a Nemzetek Ligája A-divízójába. Ugyanakkor a második helyen végezve megőrizte erre a reményét, sőt, a második kalapba került a következő Eb selejtezőinek sorsolása előtt. Akkor hányas osztályzatot érdemel 2026-os teljesítményére Marco Rossi csapata? Négyest, az ötig terjedő skálán?
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Másfél hónapos mélypontig pofozták a forintot

Másfél hónapos mélypontig pofozták a forintot

A keddi gyengülés után szerdán sem kap erőre a forint: az euró jegyzése késő délutánra 368,5 fölé emelkedett, a dolláré pedig napközben 336 fölé került. A magyar devizára a dollár nemzetközi erősödése mellett az MNB kamatcsökkentés lehetőségét felvető kommunikációja is nyomást helyezett, miközben az alapkamat változatlanul 5,5 százalék maradt. A piacokon egyre inkább árazzák a Federal Reserve decemberi kamatemelését, ami újabb másféléves mélypontra lökte az eurót, ez pedig húzta magával a forintot is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×