A kormány honlapján véleményeztetésre közreadott jogszabáyltervezet általános indoklása szerint az alapvetően 1998-ból származó jogszabály elfogadása óta végbement technikai fejlődés, a szabályozás alkalmazásának tapasztalatai, problémái indokolják a szabályozás modernizálását. Az adómértékekben alapvető változásokat nem tartalmaz a tervezet.

"Az új törvény célja a jövedéki szabályozás egyszerűsítése, egyértelműbbé és átláthatóbbá tétele, a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint a visszaélések lehetőségének minimalizálása" - áll az indoklásban.

A legnagyobb változást a tervezet a jövedéki eljárás menetében hozza. Módosulnak a nyilvántartás, az adatszolgáltatás és az engedélyeztetés szabályai, alapvetően az eljárások elektronizációjára épít az új jogszabály.

Az adatszolgáltatásra kötelezett alanyoknál, amennyiben saját szoftver fejlesztésével kívánnak eleget tenni kötelezettségüknek, a szoftverfejlesztés átmeneti többletköltséget jelent, de enek mértékére nincs becslése a tárcának. Lehetőség lesz a NAV által kifejlesztett informatikai szoftver segítségével, ügyfélkapun keresztüli adatküldésre is, ami gazdálkodói részről nem igényel többletköltséget.

Újdonság az adókockázathoz igazodó jövedéki biztosíték rendszere, ezzel együtt csökken az engedélytípusok száma. Az adóraktárak esetében a jövedéki biztosítékminimumok megszüntetése a kisebb vállalkozások előtti piacra lépési korlátot bont le, versenyhelyzetüket javítja.

A zárjegy előállítási költségét az alkoholtermékeknél jelenleg is a zárjegyigénylők viselik, a dohánygyármányok esetében is ezt a versenysemleges költségviselési megoldást vezetik be. A dohánygyártmányoknál a zárjegyek előállítási költségének zárjegyigénylőre terhelése a gazdálkodói terheket növeli - állapítja meg a tervezethez fűzött hatásvizsgálati lap. A zárjegyek előállítási költsége (bruttó 2,49 forint/darab).

Ugyancsak új elem a kisüzemi bortermelő jövedéki kategória bevezetése, a jelenleginél kedvezőbb szabályok között működhet majd a jövőben a mintegy 6500 termelő.

Az egységes uniós szabályozás okán az energiaadó törvény integrálódik a jövedéki törvénybe.