eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Idén is kevés nádat arattak a Balatonon

A kívánatos mennyiség töredékét, mintegy 65 hektárnyi nádat sikerült csak levágni a Balatonnál, ahol két éve nem alakult ki olyan, kellő ideig tartó jégvastagság, hogy nagygéppel lehessen aratni - számolt be Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-nek kedden.

Már nem is várható, hogy befagy a Balaton, és a hivatalosan januártól február közepéig tartó - rendkívüli esetben meghosszabbítható - nádaratás ideje is lejárt. A tavalyi szezonban ugyanakkor csak 20 hektárnyi nádat sikerült levágni a Balatonnál, míg idén a közel egy hétig tartó jégborításnak köszönhetően 52 hektárról tudta learatni az igazgatóság a növényt nagygéppel. További 10 hektárról magánszemélyek, önkormányzatok, egyesületek vágták le a nádat kézzel vagy kisgéppel. Mindössze 3 hektárról sikerült haszonnádat betakarítani.

A Balaton 235 kilométeres partvonala mentén 1200 hektárnyi nád található, amelynek harmadához természetvédelmi okokból nem nyúlnak. A többit három évenként kellene aratni "vágásforgóban", hogy meg tudjon újulni, és a rothadó szárak, levelek ne szennyezzék a vizet. Évente tehát 260-270 hektárnyi nád levágása lenne célszerű vízminőség-védelmi okokból. A tervekben ennek ellenére csak 100-120 hektárnyi nádas learatása szerepel, mert sok helyen belterületi ingatlanok előtt nőnek a nádasok, amelyeket közterületről nehezen vagy egyáltalán nem lehet megközelíteni, így a nagyüzemi, gépesített vágás nem megoldható. Egyes vízügyi szakemberek szerint nem okoz vízminőségi problémát, ha több lesz az avas, régi nád, a fészkelő madaraknak pedig akár kedvez is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×