A polgári perben a PSZÁF annak megállapítását kéri a bíróságtól, hogy a banknak a lakossági bankkártyákkal kapcsolatos egyik kárfelelősségi szabálya jogsértő és érvénytelen valamennyi érintett fogyasztó esetében.

A CIB Bank 2011. július 8-tól alkalmazott üzletszabályzatának egyik pontja a felügyelet szerint a Polgári Törvénykönyvet és a pénzforgalmi törvényt megsértve az ügyfelek számára egyoldalúan, hátrányosan és - káresemény esetén - tisztességtelen anyagi hátrányt is okozva zárja ki a bank kárfelelősségét akkor, ha az ügyfél a bankkártya alaplimitjénél magasabb napi limitet állít be a kártyatranzakciókra.

Az alaplimitnél magasabb limitbeállítás esetén a kártyatranzakciókból származó minden kárt úgy tekint a bank, mint amely a kártyabirtokos súlyosan gondatlan szerződésszegése miatt állt elő, így a magasabb limitbeállítás minden kárfelelősség alól mentesíti a bankot.

Az alaplimit megemelését önmagában nem tekinti súlyosan szerződésszegő magatartásnak a bank (hiszen a szerződést megköti), ugyanakkor mégis annak minősíti akkor, ha a bankkártya-tranzakcióból az alaplimiten felüli kár keletkezik. Ez a felügyelet szerint tisztességtelen is, mivel a bank lényegében ok-okozati összefüggés nélkül állapítja meg az ügyfél felelősségét, amikor az alaplimit megemelését követően harmadik személy jogellenes magatartásából (például a kártya ellopásakor) eredő kárért teszi felelőssé őt.

A PSZÁF közleménye felhívja a figyelmet, hogy a pénzforgalmi törvény alapján a jóvá nem hagyott fizetési műveletek főszabálya szerint a bank a felelős. A jogszabály szerint ugyanis a bank kizárólag az ügyfél csalárd eljárása, illetve a törvény által az ügyfél számára előírt kötelezettségek szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértése esetén mentesülhetne a kárfelelősség alól.