Infostart.hu
eur:
366.3
usd:
313.65
bux:
134790.52
2026. április 24. péntek György

Magyarország az uniós átlag felét költi kutatásfejlesztésre

Az immár 27 tagú Európai Unió országai átlagosan bruttó nemzeti termékük nem egészen két százalékát költik kutatás-fejlesztésre, derül ki az Eurostat adataiból. Magyarország 0,94 százalékot költ, ami ugyan az uniós átlagnak csak a fele, de a régióban csak Csehország és Szlovénia költ többet.

Az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat most nyilvánosságra hozott adatai szerint 2005-ben a 27 ország összesen 201 milliárd eurót költött kutatás-fejlesztésre, ami a GDP 1,84 százaléka.

Három százalék fölötti értékkel csak két ország dicsekedhet: a listát Svédország vezeti 3,86 százalékkal és második Finnország, kis híján három és fél százalékkal.

A magyar 0,94 század százalék igaz ugyan, hogy csak fele az uniós átlagnak, de a térségben csak Csehország és Szlovénia előz meg minket, és a régi uniós tagállamok között is van olyan - például Portugália és Görögország - amely a bruttó nemzeti termék kisebb hányadát költi kutatás-fejlesztésre.

A sereghajtók - fél százalék körüli vagy annál kisebb értékkel - Bulgária, Ciprus, Lettország, Románia és Szlovákia.

Ami pedig a világ többi fejlett térségét illeti, az Egyesült Államok abszolút értékben és százalékosan is jóval többet költ kutatás-fejlesztésre, a GDP 2,7 százalékát. Ennél többet - közel 3,2 százalékot - csak Japán áldoz erre a területre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Mérleget készített lezárt ciklusáról az Országgyűlés

Csaknem négyszázötven törvényjavaslatot, köztük öt alaptörvény-módosítást fogadott el az Országgyűlés a most záruló, 2022 és 2026 közötti parlamenti ciklusban – derül ki a törvényhozás honlapján található adatbázisból.
inforadio
ARÉNA
2026.04.24. péntek, 18:00
Krausz Ferenc
Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke
Itt az évezred eddigi legnagyobb lakásdrágulása Magyarországon!

Itt az évezred eddigi legnagyobb lakásdrágulása Magyarországon!

Bár az MNB novemberi előrejelzésében szereplő +28,8% túlzásnak bizonyult, a végül kimutatott 23,5%-os áremelkedéssel így is megdöntötte az évezred eddigi áremelkedési rekordját a magyar lakáspiac 2025-ben - amennyiben a naptári évi (pontosabban a negyedik negyedévi éves nominális) vagy ha a reál árváltozást nézzük. Budapesten mutatta ki a legnagyobb, 26,0%-os áremelkedést a jegybank, a községekben viszont „csak” 18,3% volt az áremelkedés. Míg az év első felében az állampapír-kamateső, a második felében az Otthon Start volt a legfőbb keresletélénkítő tényező tavaly. Év végén a fővárosban lassult, vidéken gyorsult az áremelkedés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×