III. Károly király és felesége, Kamilla hétfőn utazik négynapos állami látogatásra az Egyesült Államokba.

A Buckingham-palota hivatalos tájékoztatásának megfogalmazása szerint III. Károly és Kamilla utazásának célja a két ország közötti történelmi kapcsolatok és a modernkori kétoldalú viszonyrendszer megünneplése az Egyesült Államok függetlenné válásának 250. évfordulóján.

A látogatásra mindazonáltal a brit–amerikai kapcsolatok történetében szinte példátlan feszültségek közepette kerül sor. A két ország viszonya az utóbbi hetekben ugyanis rendkívüli mértékben elmérgesedett, miután Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnök több nyilatkozatban is kizárta Nagy-Britannia részvételét az iráni háborúban, és a hadműveletek első időszakában a brit támaszpontok használatát sem engedélyezte az amerikai fegyveres erőknek.

Trump emiatt többször is személyre szóló, éles hangú, nem egyszer maró gúnnyal áthatott bírálatokat fogalmazott meg Starmerrel szemben, és ennek hatására felerősödtek a király amerikai látogatásának lemondását sürgető hangok Nagy-Britanniában.

Az amerikai elnök a BBC brit közszolgálati médiatársaságnak adott csütörtöki nyilatkozatában ugyanakkor kijelentette, hogy az uralkodói házaspár látogatása hozzájárulhat a kétoldalú kapcsolatok rendezéséhez.

A rövid interjúban Donald Trump úgy fogalmazott, hogy a király „fantasztikus, remek és bátor ember”, és „abszolút biztos”, hogy washingtoni látogatása elősegíti a brit–amerikai viszony helyreállítását.

Keir Starmer brit miniszterelnökről – akinek pozíciója jelentősen megingott a legutóbbi belpolitikai botrányok miatt – az amerikai elnök azt mondta: a munkáspárti kormányfő „még kilábalhat” ebből a helyzetből, ha további északi-tengeri olajlelőhelyeket vesz művelés alá, és ha bevándorlási politikáját, amely „jelenleg gyenge lábakon áll”, megszilárdítja.

„Ha mindezeket véghez viszi, talpra állhat, de ha nem, akkor szerintem semmi esélye”

– tette hozzá az amerikai elnök.

Starmer helyzetét éppen az előző washingtoni brit nagykövet, Peter Mandelson körül kirobbant súlyos botrány ingatta meg.

Mandelsont – a kormányzó brit Munkáspárt egykori legbefolyásosabb főideológusát – számos figyelmeztetés ellenére Starmer 2024-ben nevezte ki Nagy-Britannia washingtoni nagykövetévé.

A Labour veterán politikusát azonban nem egészen egy év után vissza kellett hívni a brit diplomáciai külszolgálat legnagyobb presztizsű posztjáról, miután kiderült, hogy szoros baráti és üzleti kapcsolatokat ápolt a súlyos szexuális bűncselekményekért elítélt, 2019-ben börtönében elhunyt néhai amerikai pénzemberrel, Jeffrey Epsteinnel.

Mandelsont februárban őrizetbe is vették azzal a gyanúval, hogy a korábbi években bizalmas brit kormányzati adatokat szolgáltatott ki Epsteinnek.

Az ügy minden idők egyik legnagyobb brit belpolitikai botrányává fajult, és az utóbbi napokban még hevesebbé is vált, miután kiderült, hogy Mandelson nagyköveti kinevezését a magas szintű kormányzati posztok jelöltjeinek biztonsági átvilágítását végző hatóság (UK Security Vetting, UKSV) - éppen Mandelson és Epstein mélyreható kapcsolatrendszere miatt – nem javasolta.