Infostart.hu
eur:
388.53
usd:
330.75
bux:
110730.16
2025. december 22. hétfő Zénó

Szoftverkalózok: nő a piac, nő a kár

A világ gazdaságának tavaly 34,3 milliárd dolláros kárt okozott a szoftverkalózkodás, áll a BSA üzleti szoftver szövetség és az IDC informatikai piackutató éves jelentésében.

A jelentés szerint 2004-ről 2005-re 1,6 milliárd dollárral nőtt a szoftverkalózok okozta kár, bár az illegális szoftverek aránya világszerte változatlanul 35 százalékos. A kár összegének növekedése a piac bővülésével magyarázható.

Az IDC és a BSA tanulmánya szerint, amennyiben négy év alatt csupán tíz százalékkal lehetne csökkenteni az illegális szoftverek arányát, ezzel 2 400 000 munkahely jönne létre és a különböző államkasszákba összesen 70 milliárd dollárnyi adótöbblet folyna be.

Nem túl meglepő módon, a vizsgált 97 ország közül az illegális szoftverek arányát tekintve a listavezetők szegény országok: kilencven százalékos aránnyal Vietnám és Zimbabwe holtversenyben az első, őket Indonézia, Kína és Pakisztán követi.

Magyarország a maga 42 százalékával viszonylag "tisztának" mondható, különösen regionális összehasonlításban, hiszen középkelet-Európában az arány 69 százalék. A jelentés szerint Kínában a legaggasztóbb a helyzet, ahol a kormány fellépése nyomán a központi államigazgatásban csökkent ugyan az illegális szoftverek aránya, ám országosan még így is 86 százalékos.

Ugyanakkor az Egyesült Államokban, ahol a világon a legalacsonyabb - csupán 21 százalékos - a kalózszoftverek aránya, a piac mérete miatt az okozott kár így is évi 6,8 milliárd dollár, ami a globális kár egy ötöde. Albert Dénes, InfoRádió, 95.8

A tanulmány szerint a következő négy évben a legális szoftverek forgalma 300 milliárd dollár lesz, és ha nem csökken érdemben a kalózkodás, akkor ugyanezen idő alatt 200 milliárd dollárnyi illegális szoftver kerül majd a számítógépekre.


Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×