Infostart.hu
eur:
378.68
usd:
319.51
bux:
0
2026. február 13. péntek Ella, Linda
Nyitókép: Pixabay

Rémisztő, mi van a borokban

A Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) friss jelentésében a TFA-szennyezéssel foglalkozik.

Az „Üzenet a palackból – A TFA-szennyezés gyors terjedése az EU-ban” című dokumentum riasztó adatokat mutat be az „örök vegyi anyagok” közé tartozó trifluor-ecetsav (TFA) környezetben lévő jelenlétének növekedéséről.

Örök vegyi anyagoknak nevezik a perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagokat (PFAS), mert nagyon nehezen bomlanak le. Az e csoportba tartozó mesterséges vegyületeket használják egyes vegyszerekben, élelmiszerekkel érintkező anyagokban és kozmetikumokban is. Ha élő szervezetbe kerülnek, az nem tudja lebontani őket, ezért mint idegen mérgező vagy szennyező anyagok, felhalmozódhatnak a szövetekben. Ezt nevezik bioakkumulációnak.

A borokat vizsgálva tíz európai ország – köztük Magyarország – régi (1988 előtti) és új (2010 utáni) borait elemezték. Minden új bor tartalmazott TFA-t, a medián koncentráció 110 μg/l volt, a legmagasabb mért érték pedig elérte a 320 μg/l-t.

Ez körülbelül százszor magasabb, mint a korábban felszíni és ivóvízben mért, már eleve magasnak számító átlagos értékek

– emelte ki az eredményekről beszámoló Index.

A TFA-t nem mutatták ki az 1988 előtt szüretelt régi borokban. A szennyezési szintek drasztikus emelkedése 2010 óta figyelhető meg.

A vegyszermaradványokat is vizsgáló párhuzamos elemzések szerint a hagyományosan termesztett szőlőből készült borok 94 százalékában akár 8 különböző növényvédőszer-maradvány is kimutatható volt – köztük két PFAS gombaölő szer: fluopiram és fluopikolid.

Bár a bioborok túlnyomó többsége mentes volt a peszticidektől, TFA-t ezekben is találtak, igaz, csak kisebb mennyiségben.

Magyarországról két bort vizsgáltak, egy villányi kékfrankos vörösbort és egy tokaji sárgamuskotály fehérbort, mindkettő neves borházból származik. A kékfrankos trifluor-ecetsav (TFA) tartalma jelentősebb volt, a sárgamuskotály TFA-szennyezettsége a határértékek alatti, de tartalmazott egyéb „növényvédő szert” is (ftalimidet, folpetet).

Az eredmények két okból is riasztóak:

  • egyrészt a nagyon magas értékek a TFA növényi bioakkumulációjára utalnak,
  • másrészt az elmúlt 10–15 évben tapasztalt ugrásszerű növekedés miatt sürgős beavatkozásra van szükség a szennyezettség, a kibocsátás megfékezésére.

Bár Magyarországon csak két mintát vettek, a vizsgálatok tapasztalatai alapján valószínűleg más borokban is hasonló szennyezettséget mutattunk volna ki – hangsúlyozta Simon Gergely, a PAN Europe vegyianyag-szakértője.

Michael Müller, a Freiburgi Egyetem gyógyszerkémiai professzora szintén hasonló TFA-növekedést figyelt meg saját kutatásaiban. A legalacsonyabb szintek azoknál a bioboroknál jelentkeztek, ahol a szőlőt évtizedek óta vegyszermentesen termesztik, vagyis ez megerősíti a gyanút, hogy a PFAS-alapú „növényvédő szerek” közvetlen vagy közvetett szerepet játszanak a TFA-szennyezésben.

A TFA a PFAS-vegyületek lebomlásának nem bomló végterméke – elsősorban mezőgazdasági peszticidek és hűtőközegként használt fluorozott gázok forrásából származik.

A Német Környezetvédelmi Ügynökség szerint a TFA-talaj- és vízszennyezés 76 százalékáért az agrárpeszticidek felelősek, míg az esőből származó (főként F-gázokból eredő) kibocsátás 17 százalékot, a szennyvíz és trágya 3–3 százalékot tesz ki.

Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton: másfél-két évig elég Ukrajnának az óriáshitel, amit az EU országai vesznek fel

Az Európai Parlament többsége megszavazta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós közös uniós hitel felvételét és folyósítását Kijev számára. Ukrajnában ezzel elhárult az államcsőd veszélye. Ez egy utolsó utáni mentőöv Ukrajnának, amely már nehezen finanszírozható az eladósodottsága miatt – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban. A pénzt a oktatás, egészségügy és az állam működésére kell költeni, kérdés, hogy mindez mennyire kontrollálható – tette hozzá.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×