eur:
411.24
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Pandemic concept, close up of scientist holdnig and analyzing planet earth
Nyitókép: Nastco/Getty Images

Jelen állás szerint összejöhet az EU 2030-ra tett vállalása

Az Európai Unió nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása 8,3 százalékkal csökkent 2023-ban az előző évhez képest, ami a megújuló energia használata jelentős növekedésének tudható be - közölte az Európai Bizottság az uniós éghajlat-politikáról szóló éves jelentésében.

Az uniós bizottság szerint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tavaly feljegyzett csökkenése az eddigi legnagyobb éves visszaesés, kivéve a 2020-os évet, amikor a koronavírus-járvány idején 9,8 százalékos kibocsátáscsökkentést jegyeztek fel.

A nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelenleg 37 százalékkal van az 1990. évi szint alatt, míg a GDP 68 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban. Ez a kibocsátások és a gazdasági növekedés függetlenedését mutatja – írták. Amennyiben a folyamat így folytatódik, az EU teljesítheti azt kötelezettségvállalását, amely szerint 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentené a kibocsátásait – jegyezték meg.

A jelentés kiemelte, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá tartozó villamosenergia- és ipari létesítmények kibocsátása 2023-ban 16,5 százalékkal, rekordmértékben csökkent. Az ágazat kibocsátása jelenleg 47,6 százalékkal marad el a 2005-ös szinttől, és jó úton halad a 2030-ra kitűzött cél felé, ami 62 százalékos csökkenést irányzott elő – írták. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 2023-ban 43,6 milliárd euró bevételt generált az éghajlat-politikai beruházások megvalósítására – jegyezték meg.

Közölték továbbá, hogy a villamosenergia-termelésből és a fűtésből származó kibocsátások 2022-höz képest 24 százalékkal csökkentek tavaly, ami a megújuló energiaforrások, különösen a szél- és napenergia felhasználása növekedésének, valamint a szénről való átállásnak tudható be. A légiközlekedésből származó kibocsátások azonban 9,5 százalékkal nőttek.

Az épületekből, a mezőgazdaságból, a belföldi közlekedésből, a kisiparból és a hulladékból származó kibocsátások 2023-ban mintegy 2 százalékkal mérséklődtek. Ezt a csökkentést főként az építőipari ágazat kibocsátásának 5,5 százalékos visszaesése okozta. A mezőgazdaságból származó kibocsátások 2 százalékkal, a közlekedésből származó kibocsátások kevesebb mint 1 százalékkal csökkentek - tették hozzá.

Az EU természetes szénelnyelő területei 2023-ban 8,5 százalékkal bővültek, ezzel megfordult a földhasználati és erdőgazdálkodási ágazatban az elmúlt évtizedben tapasztalt csökkenő tendencia - írták.

A jelentéstevők megjegyezték, folyamatos fellépésre van szükség annak biztosítására, hogy az EU teljesítse a 2050-re kitűzött nulla nettó kibocsátási célt. Az EU-nak folytatnia kell nemzetközi szerepvállalását is, hogy a szükséges intézkedések meghozatalára serkentse nemzetközi partnereit.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 22:19
×
×
×
×