Az Eurostat közlése szerint a legnagyobb mennyiségű települési hulladékot az osztrák (827 kilogramm/fő), a dán (787 kilogramm/fő) és a luxemburgi (720 kilogramm/fő) lakosok termelték. A legalacsonyabb mennyiséget Romániában (301 kilogramm/fő), Lengyelországban (364 kilogramm/fő) és Észtországban (373 kilogramm/fő) jegyezték fel.

Az Európai Unióban személyenként átlagosan 249 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra 2022-ben, szemben a 2021-es 264 kilogramm/fős átlaggal. A 2022-ben az összes települési hulladék 48 százalékát hasznosították újra.

A települési hulladék egy főre jutó újrafeldolgozási aránya Ausztriában (516 kilogramm), Dániában (411 kilogramm) és Németországban (409 kilogramm) volt a legmagasabb. Ezzel szemben Romániában (36 kilogramm), Máltán (75 kilogramm) és Görögországban (90 kilogramm) a legalacsonyabb.

Kiemelték: annak ellenére, hogy az EU-ban több hulladék keletkezik, a hulladéklerakókban elhelyezett települési hulladék teljes mennyisége csökkent. A hulladéklerakókban elhelyezett összes települési hulladék mennyisége a 1995-ös 121 millió tonnáról (286 kilogramm/fő) 2022-re 53 millió tonnára (118 kilogramm/fő) csökkent.

Az 1995 és 2022 közötti időszakban elégetett települési hulladék mennyisége 29 millió tonnával, azaz 98 százalékkal nőtt, és 2022-ben 59 millió tonnát tett ki. Az egy főre jutó elégetett települési hulladék ezzel 70 kilogrammról 133 kilogrammra nőtt - írták.

A jelentés szerint Magyarországon a települési hulladék egy főre jutó mennyisége 1995-ben 460 kilogramm volt, 2000-ben 446 kilogramm, 2005-ben 461 kilogramm, 2010-ben 403 kilogramm, 2015-ben 377 kilogramm, 2020-ban 403 kilogramm, a vizsgált 2022-es éveben pedig 406 kilogramm.

Az 1995-ös adatokhoz képest 2022-re Magyarországon személyenként termelt hulladék mennyisége 11,8 százalékkal esett vissza.

A települési hulladék újrafeldolgozási aránya Magyarországon 32,8 százalékos volt 2022-ben.

Megjegyezték: a települési hulladék az összes keletkező hulladéknak csupán mintegy 10 százalékát teszi ki. Az országok közötti eltérések a fogyasztási minták, a gazdasági jólét, valamint a települési hulladék gyűjtése és kezelése közötti különbségeket is tükrözik. Az egyes országok különböznek abban is, hogy a kereskedelemből és a közigazgatásból származó hulladékot gyűjtenek össze és kezelnek a háztartási hulladékkal együtt.