A korábbi államfő a kétrészes beszélgetés első adásában arról szólt, hogy a klímaváltozással kapcsolatos tények nyilvánvalóak, a világ mégis rosszabb helyzetben van, mint közvetlenül a 2015-ös párizsi klímacsúcs után.
Pál Ferenc kifejtette, hogy az igazság ismerete önmagában nem hozza létre a változást. Véleménye szerint ha azt akarjuk, hogy a cselekvés hatékony legyen, arról kell beszélni, miért nem jön létre a változás. Az emberek nem akkor képesek a változásra, amikor az szükséges - tette hozzá -, hanem akkor, amikor a környezeti körülmények vagy a szenvedés mértéke ezt kikényszerítik. Azonban "ezt az időt nem várhatjuk ki" - jegyezte meg a klímaváltozásra utalva.
Áder János felvetésére, miszerint a fiataloknál egyre gyakrabban érzékelhető a "klímaszorongás" Pál Ferenc úgy vélekedett, ez romboló érzés, amely nem segíti a változást, ugyanis az aktív cselekvés ellen hat, ha csak "aggódunk" és "pesszimisták vagyunk" a jövőt illetően.
Pál Ferenc a mellett érvelt, hogy a cselekvőképesség előremozdításáért enyhíteni kell a szorongást, mert az beszűkült tudati, gondolati és érzelmi állapotot hoz létre. A viselkedési közgazdaságtan területén folytatott kutatásaiért 2017-ben Nobel-emlékdíjjal jutalmazott amerikai Richard H. Thaler terminológiájával élve Pál Ferenc arról is beszélt, hogy hiába van az emberben reális, döntésképes, megfontolt, úgynevezett "tervező én", ha annak elképzeléseit a "kivitelező én" megtorpedózza.
A katolikus pap a volt köztársasági elnök kérdésére kitért arra: a még 2012-ben Baján megtartott, általa vezetett teremtésvédelemmel foglalkozó tábor célja volt, hogy a résztvevőkben "érzelmi élmény" jöjjön létre a klímaváltozással kapcsolatban, amelynek következtében ők maguk kezdenek el cselekedni.