Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
A világ legnagyobb utasszállító gépe, egy Airbus A380 Budapesten. Az első alkalommal Magyarországra látogató repülőgépet a német Lufthansa hozta a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. Az A380 mintegy két órát tartózkodott Ferihegyen, majd alacsony magasságon végrehajtott egy áthúzást a reptér betonja felett és távozott.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Majdnem egymilliárd tonna már a repülők szén-dioxid-kibocsátása

Ehhez Magyarország az összkibocsátás 0,12 százalékával járul hozzá.

Jelentősen megnövekedett a légiközlekedés okozta szén-dioxid-kibocsátás mértéke a világban.

Öt év alatt a repülőgépek által világszerte kibocsátott szén-dioxid mennyisége egyharmadával nőtt, 2018-ban már 918 millió tonna volt - áll egy környezetvédelmi kutatásokkal foglalkozó szervezet, az International Council on Clean Transportation (ICCT) legújabb jelentésében.

A kereskedelmi légi utak üvegházhatású gázkibocsátása gyors mértékben növekszik, 81 százaléka az utasszállító repülők emissziója.

A legtöbb szén-dioxidot az Egyesült Államok légi járatai bocsátották ki, 181,9 millió tonnányit. Második helyen az országokat tekintve Kína áll (94,9 millió tonna), harmadik helyen az Egyesült Királyság 29,8 millió tonnával. Az Európai Unió országai együttesen 141,7 millió tonnányi szén-dioxidot bocsátottak ki a légkörbe a légiközlekedéssel.

Magyarország 2018-ban 0,88 millió tonnányi szén-dioxidot bocsátott a légkörbe

a repülőgépek működtetésével, ami a globális kibocsátás mértékének 0,12 százaléka.

Az ICCT azzal számol, hogy a légiközlekedés világszerte évente 5 százalékkal fog növekedni.

A légitársaságok, gyártók, légikikötők 2020-tól a klímasemlegesség elérésére törekszenek világszerte, 2050-ig a szén-dioxid-kibocsátás mértékét a 2005-ös számokhoz képest felére tervezik csökkenteni.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×