Európában minden harmadik beteg kap széles spektrumú antibiotikumot, ami a helyettes országos tisztifőorvos szerint indokolatlanul nagy szám. Surján Orsolya erről a betegbiztonsági világnap alkalmából rendezett konferencián beszélt.
A betegbiztonságban az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés és az antimikrobiális rezisztencia együttesen az egyik legnagyobb kockázat, fogalmazott a témában tartott konferencián Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvos.
"Európában, bármely adott pillanatban, egy adott napon, minden harmadik beteg legalább egy antimikrobiális szert kapott, emellett a széles spektrumú antibiotikumok felhasználási aránya Európa-szerte nagyon széles skálán, 16-62 százalék között mozog – emelte ki a szakember. – Ez arra utal, hogy valószínűleg több helyen indokolatlanul használunk széles spektrumú antibiotikumot, ami egyértelműen nem használ sem az adott betegnek, sem a rezisztencia viszonyoknak."
Ezen arány csökkentése a következő időszak jelentős előrelépési lehetősége, tette hozzá az országos tisztifőorvos-helyettes.
KAPCSOLÓDÓ HANG
KezdőlapÉletmódŐrült mód tömjük magunkat széles spektrumú antibiotikumokkal
Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.
