Budapesten rendezték meg a VII. Nemzetközi Ürgekonferenciát, és Fidlóczky József, a Birdlife Világtanács korábbi tagja az InfoRádiónak elkeserítő képet festett az ürgék hazai helyzetéről. Mint kiderült, egy négyéves európai uniós projekt most zárul, amelynek a témája a kerecsensólyom és parlagi sas táplálékbázisának a biztosítása volt. Ennek egyik fontos eleme az ürge, és azt tapasztalták, hogy miközben a kerecsensólymok állományát sikerült növekvő pályára állítani (az egykori 30-ról mára 200-250 párra nőtt a számuk), egyre kevesebb táplálékhoz jut az egyre több madár.
Készítettek egy trendelemzést, minden adatot begyűjtöttek, és megdöbbentő eredményre jutottak:
ha ez a tendencia folytatódik, akkor 2026-ra az ürge eltűnhet Magyarországról.
"Az alapvető ok az élőhelyvesztés. Sajnos, az ürge a rövid füves helyet szereti, ennek pedig az a feltétele, hogy legeltetve legyen a terület, ma azonban már egyre levesebb a legelő állat, csak a nemzeti parkokban vannak ilyen helyek" - mondta Fidlóczky József, és példaként említette, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park a projekt keretében vásárolt több mint száz hektár földet, ahová ürgét és földikutyát is telepítettek.
"A másik gond, hogy annyira felszabdalt, töredezett ma már az ürgeállomány, hogy nem tudja túlélni a ragadozók okozta nyomást. Megnőtt a rókaállomány, amely már nemcsak az ürgékre, de a mezei nyulakra is életveszélyes. A házi macskák és a kutyák is nagy pusztítást okoznak az ürgeállományban" - mondta a szakértő.
A korábbi években mindig arra koncentráltak, hogy új helyekre is vigyenek ürgét a kerecsensólymok megmentése érdekében, most már rájöttek, hogy nagyobb baj van az ürgével, mint a kerecsensólyommal. És keveset tudnak róla. Ezért elvégezték a genetikai vizsgálatát, és most először elkezdték a zárt téri tenyésztését is. Ez sikerre vezetett, ezért van lehetőség arra is, hogy a fogyatkozó ürgeállományt mesterségesen pótolják.