Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pexels

Négy magyar bor kapott platinaérmet a világ egyik legrangosabb versenyén

Négy magyar pincészet - a Figula, a Kreinbacher, a Sauska Tokaj és a Szent Tamás - bora is platinaérmet nyert a londoni Decanter World Wine Awards (DWWA) idei versenyén, ahonnan négy aranyérmet is elhoztak a magyar termelők.

A balatonfüredi Figula Pincészet 2016-os Köves házasítása (szürkebarát, olaszrizling), a somlói Kreinbacher Birtok furmintból és chardonnay-ből készített Prestige Brut pezsgője, a Sauska Tokaji Aszú 6 Puttonyos 2013-as évjárata, valamint a tokaj-hegyaljai Szent Tamás Pincészet 2016-os Mád Késői szüret bora egyaránt 97 pontot kapott a lehetséges 100-ból.

Aranyéremmel négy tokaji bort jutalmazott a nemzetközi zsűri: a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok 2013-as 6 puttonyos aszúját, a Holdvölgy Borászat 2016-os Vision elnevezésű száraz cuvée-jét (furmint, hárslevelű, kabar), Orosz Gábor 2015-ös Kései Sárgamuskotályát, valamint a Zombory Pince 2014-es 6 puttonyos aszúját - közölte kedden a Kreinbacher Birtok és a Holdvölgy Borászat.

A magyar termelők borai további 22 ezüst- és 24 bronzérmet kaptak.

A Decanter World Wine Awards az egyik legnagyobb és legrangosabb nemzetközi megmérettetés, idén 61 országból összesen 16 903 bort és pezsgőt zsűriztek; Magyarországot 70 bor képviselte. A 275 szakértő, köztük 59 Master of Wine és 25 Master Sommelier május elején értékelték a mezőnyt, az eredményeket kedden tették közzé a Decanter oldalán.

  • A DWWA versenyén a tételeket először országonként, ezen belül borvidékenként, szín és szőlőfajták szerint, vakon pontozzák.
  • A zsűritagok közösen döntenek az érmekről, aranyérmet a 95 pont feletti boroknak ítélhetnek oda.
  • A második körben az aranyérmeseket kóstolják újra, a zsűripanel ekkor választja ki a kategória legjobbjait, a platinaérmes borokat és pezsgőket.
Címlapról ajánljuk
Blanckenstein Miklós: ünnepkor beavatódunk abba a helyzetbe, és tisztázzuk a legfontosabbat – karácsonykor a Jézussal való kapcsolatot

Blanckenstein Miklós: ünnepkor beavatódunk abba a helyzetbe, és tisztázzuk a legfontosabbat – karácsonykor a Jézussal való kapcsolatot

„A szeretet szót kell kicsit pontosítani, mert ténylegesen ilyenkor mindenki próbálja kifejezni a másik felé a szeretetét, ez benne van. De ez az Isten szeretetének az ünnepe, hogy ő szeret minket, mert megtestesült és eljött ez a mag. Hogy ebből adódóan mi is megpróbálunk egy hasonló gesztussal jelen lenni a másik életében, az a következmény” – mondta Blanckenstein Miklós az InfoRádió Aréna című műsorában, arra a kérdésre, hogy a karácsony egy katolikus pap szempontjából is a szeretet ünnepe-e.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×