Az erős munkahelyi nyomásból eredő stressz 46 százalékkal növelheti az érelmeszesedés folyamatának előrehaladását azoknál az embereknél, akik különösen érzékenyen reagálnak a stresszre - derült ki az amerikai School of Public Health in Berkeley kutatói által elvégzett tanulmányból.

Az eredmény szerint azoknál, akik komolyan veszik a munkájukat, és az átlagosnál nehezebben dolgozzák fel a stresszt, megfigyelhető a nyaki artériák belső falainak megvastagodása és a meszes plakkok lerakódása, ezek pedig később akár az ér teljes elzáródásához is vezethetnek. Mindkét faktor az érelmeszesedés előrehaladását jelzi, és előrevetíti a szív- és érrendszeri betegségek megjelenését.

Bár nehéz azt megbecsülni, hány embert fenyeget a szívinfarktus a folyamatos stresszhelyzetek miatt, az INTERHEART című tanulmány elemzése szerint a bekövetkező szívinfarktusok 20-30 százaléka mögött húzódhat meg lelki stressz.

Ugyanez a tanulmány - amely 52 ország 25 ezer betegét vizsgálta - kapcsolatot mutatott ki a depresszió, a munkahelyi és magánéleti stressz, valamint az akut szívinfarktus között. A chilei Pontifical Catholic University kardiológus professzora, Monica Acevedo szerint, ebben a vizsgálatban a pszichoszociális tényezők még a cukorbetegségnél, a dohányzásnál, a magas vérnyomásnál, és az elhízásnál is erősebb jelzői voltak a szívinfarktus előfordulásának.

Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy az egyéb módosítható kockázati tényezőket, így a cukorbetegséget, a dohányzást, a magas vérnyomást és az elhízást háttérbe lehetne szorítani, de felhívja a figyelmet a helyes életmód kialakításának és az életesemények megfelelő feldolgozásának fontosságára.

Súlyos következmények

Az erek szűkülete súlyos következményekkel járhat. Az érelmeszesedés (atherosclerosis) folyamata során először az érbelhártya sérülését követően az érfalba került zsírokat az ott összegyűlő fehérvérsejtek bekebelezik, majd idővel meszes plakkoká formálódnak. A plakkokba kalcium épülhet be, ami törékennyé teszi a zsíros lerakódást.

A verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik. A plakkok felszínéhez a vérben keringő vérlemezkék hozzátapadnak, tovább csökkentve az erek átmérőjét, és a vérrög az ér átmérőjét akár teljesen is elzárhatja.

A betegség egészen fiatal korban, akár gyermekkorban elkezdődhet, és az évek során folyamatosan, némán halad előre, egyre több eret érintve. Az észlelhető tünetek későbbi életkorban jelentkezhetnek, amikor egy-egy plakk vagy vérrög elzárva az érrendszer bizonyos szakaszát, szívinfarktust, agyi infarktust vagy érszűkületet okoz.

A szűrés segíthet a későbbi betegségek megelőzésében

Az egyszerű és fájdalommentes arteriográfos vizsgálattal kiszűrhető a korai érelmeszesedés jelenléte. A felkarra helyezett mandzsetta segítségével a pulzushullám sebesség mérése révén meghatározható az érfalak rugalmassága, és ez az egész érrendszer állapotát tükrözi.

Minél merevebbé válik az ér, annál gyorsabb benne véráramlás, ami magasabb pulzushullám sebesség értéket eredményez, és ezáltal jelezi, hogy az érelmeszesedés folyamata megkezdődött.

Természetesen a már ismert érbetegségekben a vizsgálat nem szolgál új információval, csak amennyiben azt a gyógyszeres kezelés hatásának követésére használják - ismerteti Kósa Éva, az Oxygen Medical angiológusa.

A vizsgálat elsősorban azoknak ajánlott, akik valamilyen érbetegségre hajlamosító rizikófaktorral rendelkeznek, mint például magas vércukor, stresszes életmód, 50 évesnél magasabb életkor, emelkedett koleszterinszint, magas vérnyomás, családban előforduló szívinfarktus, agyi infarktus, mozgásszegény életmód, elhízás, dohányzás.