A betegség vagy fejlődési rendellenesség következtében működésképtelenné vált vesével élőknek életmentő a transzplantáció. Az új szerv származhat elhunytból, de akár élő donorból is. Mindeddig az adományozó által átadott szervet jól látható, jelentős méretű heget hagyó műtét útján emelték ki.

Antonio Alcaraz és munkacsoportja Barcelonában olyan műtéti megoldásokat igyekezett kidolgozni, melyekkel a donor fájdalma, kórházi ápolási ideje és a látható heg nagysága minimálisra csökkenthető.

Spanyolországban az elmúlt évben 240 élődonoros transzplantációt hajtottak végre. Ez a veseátültetés-esetek 11 százaléka. A jövőben azonban növekedhet a szám, ebben az évben már 14-15 százalékos lehet az arány. Alcazar és munkatársai olyan műtéti megoldásokat dolgoztak ki, melyek útján a vesét minimális, öt-tízmilliméteres metszéssel lehet kiemelni.

A férfidonorok testéből a vesét a köldök körül végzett apró metszésből bevezetett műszerrel veszik ki az átültetéshez. A hajlékony műszerrel ma számos operációt, akár szívműtétet is elvégeznek, így a vese kioperálása ugyancsak megoldható.

Nők esetében is lehetséges megoldás a köldök körüli bemetszés, azonban esetükben még szóba jöhet a teljesen hegmentes hüvelyen át történő operáció is.

Alcazar professzor és csapata valószínűnek tartja, hogy az általuk kidolgozott veseeltávolítási eljárások segítségével különösen a női donorok száma nőhet a közeli jövőben, és ez számos, más módszerrel már menthetetlen vesebeteg életét jelentheti.