Infostart.hu
eur:
388.42
usd:
331.51
bux:
109466.82
2025. december 18. csütörtök Auguszta

"Bocsánatot kérek, hogy még életben vagyok"

A japán nyugdíjrendszer az összeomlás szélére került a társadalom elöregedése miatt. Talán ezt késztette arra a világ legidősebb férfiját, hogy bocsánatot kérjen amiatt, hogy még mindig életben van. Persze csak viccelt.

A 111 éves Tanabe Tomodzsi megkapta a Guinness Rekordok Könyvének bizonyítványát arról, hogy ő a világ legidősebb férfija.

A nyugdíjas mérnök, aki soha egy korty alkoholt nem ivott, állítja: a hosszú életben nincs semmi különleges. "Túl régóta élek. Sajnálom" - viccelődött a bizonyítvány átvételekor.

Magyarázattal azonban szolgált a hosszú élet titkára: "Az absztinencia a legjobb módszer arra, hogy az ember egészséges maradjon" - vélekedett.

A titok az egészséges étrend

A szomszédjai szerint viszont Tanabe hosszú életének titka az étrendje: főleg zöldséget eszik, és nagyon ritkán fogyaszt olajban sült ételeket.

A hosszú élet titkáról minden rekordert kifaggatnak - de ettől senki nem lett még okosabb. Egyesek a friss levegőre esküsznek - mások erős dohányosként lettek a világ legidősebb emberei. Egyesek szerint a titok a rendszeres testmozgásban rejlik, mások soha életükben nem sportoltak.

Dupla rekord

Tanabe "megkoronázásával" Japán tartja az abszolút rekordot, hiszen a világ legidősebb asszonya, a 114 éves Minagava Jone is a szigetország lakója.

Ez egyébként nem csoda, hiszen Japánban él a legtöbb száz évesnél idősebb ember: 28 ezren vannak, és közülük különösen sokan élnek az ország déli részén, Hirosima környékén és Okinava szigetén.

A japán százasok klubja 160-szorosára nőtt a hatvanas évek óta. S bár Japán büszke arra, hogy a polgárai ilyen sokáig élnek, nem tudnak megoldást a válságra, amelyet a társadalom elöregedése jelent.

Miközben ugyanis az idősek száma nő, rekord kevés gyerek születik. A probléma különösen a falvakban súlyos, ahonnan az a kevés fiatal is a nagyvárosokba költözik. Már ma is sok olyan falu van Japánban, ahol az átlagéletkor meghaladja az ötven évet.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×