Címke: oroszország (7151 cikk)

Látványos, ahogy az orosz erők előrenyomultak a kijevi régióban, aztán eltűntek, illetve ahogyan a két fél "gyűri" egymást a keleti frontokon.

Már többen térnek vissza Ukrajnába, mint amennyien elmenekülnek. Ukrán állítás szerint az oroszok tiltott foszforlövedéket vetettek be. Heves harcok folynak Luhanszk és Donyeck megyében a frontvonalakon.

Sorozatban állítják hadrendbe az orosz hadseregben a Pereszvet lézerrendszert, amely akár 1500 kilométeres Föld körüli pályán is képes megvakítani a valószínűsíthető ellenség hírszerző műholdjait - jelentette ki Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes szerdán a New Horizons előadás-sorozat szerdai napján.

Az orosz olajról jó eséllyel leválhat Európa, a gázról viszont a következő két-három évben szinte lehetetlen lesz azoknak az országoknak, amelyeknek nincs tengeri kijáratuk, illetve infrastruktúrájuk – véli Jenei András energiapolitikai szakértő. A KBA Közép-Európai Biztonsági Képzési és Kutatási Központ kuratóriumának elnöke, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetőségének tagja az InfoRádió Aréna című műsorának volt a vendége.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja súlyos zavart okozott a globális energiapiacon és nagy feladatok elé állította az Európai Uniót, amiből az következik, hogy a lehető leggyorsabban csökkenteni kell Európa energiafüggőségét Oroszországtól - jelentette ki Ursula von der Leyen Brüsszelben. A bizottsági elnök bejelentett egy gigantikus, 297 milliárd eurós csomagot az energiafüggőség, illetve az energiahatékonyság és a megújuló energia terjesztésének finanszírozására. Beszélt egy hadiipari beszerzéseket segítő uniós csomagról és Ukrajna újjáépítéséről is.

Egyetlen olyan uniós tagállam volt februárban, amely drágábban vásárolta az orosz gázt, mint Magyarország: a főbb európai útvonalaktól eléggé elzárt Litvánia.

A harkivi intézmény a II. világháborút túlélte, az orosz megszállást nem.

Hiába a nyilatkozatok, Oroszország nem tudja megakadályozni Svédország és Finnország felvételét a NATO-ba, az új csatlakozók ellen a katonai támadásnak sincs esélye – mondta az InfoRádiónak Csiki Varga Tamás. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint Törökország is csak taktikázik, és végül nem vétózza majd meg a bővítést.

Az ukrajnai katonai invázió miatt az orosz és fehérorosz játékosok nem vehetnek részt a viadalon.

Ivan Korčok szlovák külügyminiszter szerint Finnország és Svédország NATO-csatlakozási szándékára nem az Észak-atlanti Szövetség agresszív bővítéseként kell tekinteni, hanem éppen ellenkezőleg, az az ukrajnai orosz agresszió közvetlen következménye.

Oroszország ellentmondást lát az érvelésben és geopolitikai lépésnek tekinti a bővítést, melynek egyik mozgatórugója a Kreml szerint, hogy a NATO az északi-sark felé terjeszkedjen.

Hétfőről keddre virradóan csapódtak be rakéták Lviv közelében, mintegy 15 kilométerre a lengyel-ukrán határtól.

Mindkét fél győztesnek hirdetheti magát, és így a gázszállítások zavartalanul folytatódhatnak.

A moszkvai polgármester újjáélesztené a Moszkvicsot az orosz kézre kerülő Renault-gyárakban, miközben ismét gyárthatók karburátoros orosz autók ABS és menetstabilizátor nélkül.

Folytatódik az evakuálás az Azovsztalból, Lvivnél is robbanások voltak. Az oroszok folytathatják a tüzérségi csapásokat. Minden hír az Ukrajnában zajló háborúról és annak hatásairól.

Katonai létesítményt támadhattak az oroszok a lengyel határhoz közeli településnél.

Megválasztotta az Országgyűlés miniszterelnöknek Orbán Viktort, aki ötödik alkalommal tölti be a tisztséget. Továbbra sincs megegyezés a Moszkva elleni uniós olajembargó ügyében, Magyarország kitart korábbi álláspontja mellett. Finnország után Svédország is úgy döntött: benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A nap legfontosabb hírei május 16-án.

Hiányzik az uniós tagállamok egybehangzó, a javasolt olajbehozatali tilalomhoz szükséges támogatása - mondta Josep Borrell.

Az acélmű területén fegyvernyugvás lépett életbe.

Lenin az orosz birodalom területén szövetségi, Sztálin pedig egy egyközpontból irányított államot szervezett, Vlagyimir Putyin pedig utóbbit követné – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Sz. Bíró Zoltán történész. Az Oroszország-szakértő a többi között arról is beszélt, hogy a városokban élő, nyelveket beszélő, tehetősebb oroszok komolyan megérzik az ukrajnai háború és az amiatti szankciók hatását, kevés az esély azonban az 1917 októberében kipattant forradalomhoz hasonló megmozdulásra, hiszen a középosztálynak még így is sok a vesztenivalója.