182 gigabyte-nyi adatot kell átvizsgálni az MNB-ügyben – mondta az Indexnek a nyolc hónapja megválasztott legfőbb ügyész. Tisztázta: a büntetőeljárás nyomozati szakasza két részre oszlik: felderítésre és vizsgálatra, amelyek közt a választóvonalat a megalapozott gyanú közlése jelenti. A felderítési szakban az ügyészség csupán törvényességi felügyeletet gyakorol, eljárási cselekmény elvégzésére nem utasíthatja a nyomozó hatóságot. Irányítási jogkörünk csak a vizsgálat során van; „ezt nem mi találtuk ki, ezt a büntetőeljárási törvény írja elő”. Az Állami Számvevőszék a feljelentés megtételéhez és a nyomozás elrendeléséhez szükséges egyszerű gyanút valószínűsítette egy másfél éves vizsgálatot követően, a rendőrségi eljárás egy éve tart.

„Eddig az eljárás során 182 gigabyte-nyi adatot foglaltak le a hatóságok. Ezek nem videó- és képfájlok, hanem többségében PDF- és Word-dokumentumok mintegy 85 ezer fájlban. Ezeket tüzetesen meg kell vizsgálni és elemezni. Az ügyben bonyolult céghálók és átutalások vannak, amelyeket alaposan fel kell térképezni. És csak ezt követően lehet megállapítani, hogy történt-e bűncselekmény, illetve bizonyítani személyre lebontva a megalapozott gyanút. Most úgy ítéljük meg, hogy

a Magyar Nemzeti Bankban zajló nyomozás elrendelése óta eltelt idő a hatalmas adatmennyiséggel még indokolható.

Az eljárást folyamatosan figyelemmel kísérjük” – közölte.

A Schadl-Völner ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmények miatt 2022 októberében emelt vádat. A legfőbb ügyész arra a felvetésre, hogy egy helyben toporog az ügy, közölte: „ne tőlem kérdezze, hogy három és fél év után miért ott tartunk, ahol. Az sem szerencsés, ha az ügyészség a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra tesz indítványt a vádiratban, a bíróság mégis úgy dönt, hogy a vádlott az eljárás alatt zavartalanul folytathatja ügyvédi tevékenységét. A bírósági szakban korlátozottak az ügyészség eszközei. Megtettük észrevételeinket, tiltakoztunk a döntés ellen. Ennél többet nem tehettünk. Ahogy ezt az egyik parlamenti felszólalásomban is említettem: nem feküdhetünk keresztbe a tárgyalóterem bejáratánál, hogy nem engedjük a vádlottat ügyvédi tevékenységét folytatni”.

A Szőlő utcai üggyel kapcsolatban Nagy Gábor Bálint bízik benne, hogy a tavasz végére, nyár elejére körvonalazódik egy olyan végkifejlet, amikor már látszódik a nyomozás vége.

Az ügyben eddig tizenegy gyanúsított van, és a legutóbbi jelentések alapján vannak még elvarratlan szálak.

Beszélt a legfőbb ügyész arról is, hogy kiválónak nevezhető a magyar ügyészség kapcsolata az Európai Ügyészséggel (EPPO), amelynek vezetője, Laura Codruta Kövesi főügyész többször is eredményesnek értékelte a szakmai együttműködést.

„Valamennyi megkeresésükre válaszoltunk. Az EPPO-ban eljáró ügyészektől évente huszonöt-harminc európai nyomozási határozatot kapunk, döntő többségében áfára vagy vámilletékre elkövetett adócsalás miatt indult ügyekben. Az Európai Csalás Elleni Hivatal – OLAF – ajánlására is valamennyi esetben elrendeltük a nyomozást, illetve amennyiben az már folyamatban volt, az OLAF dokumentumait a nyomozás irataihoz csatoltuk, és abban értékeltük. Önmagáért beszél, hogy az igazságügyi ajánlásokkal érintett büntetőügyekben a hazai vádemelési arány – 67 százalék – lényegesen meghaladja az uniós vádemelési átlagot – 39 százalék – mondta.