eur:
412.95
usd:
396.9
bux:
79359.86
2024. december 23. hétfő Viktória
Ivan Korcok szlovák külügyminiszter (k) a jeruzsálemi Szent-sír templomban tartott nagycsütörtöki lábmosási szertartáson 2022. április 14-én. A lábmosási rituáléval minden évben arról emlékeznek meg, hogy a keresztények hite szerint Jézus Krisztus a kereszthalálát megelőző utolsó vacsora előtt megmosta 12 tanítványa lábát.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Szlovákia a gyors NATO-bővítést támogatja

Ivan Korčok szlovák külügyminiszter szerint Finnország és Svédország NATO-csatlakozási szándékára nem az Észak-atlanti Szövetség agresszív bővítéseként kell tekinteni, hanem éppen ellenkezőleg, az az ukrajnai orosz agresszió közvetlen következménye.

„Szlovákiának támogatnia kell Finnországot és Svédországot a NATO-hoz való csatlakozásban” – véli Ivan Korčok szlovák külügyminiszter, aki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ezt az álláspontot fogja képviselni a kormány előtt, és szeretné, ha a pozsonyi parlament, valamint Zuzana Čaputová köztársasági elnök is osztaná a véleményét.

A szlovák diplomácia vezetője arra számít, hogy a két skandináv állam hivatalos csatlakozási kérelme napokon belül megszületik. „Finnországot és Svédországot is szívesen látjuk a NATO-ban. Szlovákia támogatni fogja gyors belépésüket” – közölte a szlovák külügyminiszter, hozzátéve, hogy ezt követően valamennyi tagország egyetértésével meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat.

Ivan Korčok ezzel összefüggésben elmondta, hogy Törökország még nem áll készen beleegyezését adni, és Ankara részéről alapvető fenntartások vannak a finn és svéd kormányokkal szemben. A szlovák diplomácia vezetője szerint

a törököket leginkább az zavarja, hogy mindkét országban élnek tagjai a Kurdisztáni Munkáspártnak,

amit Törökország terrorszervezetként tart nyilván.

A tárcavezető véleménye, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozására nem úgy kell tekinteni, mint az Észak-Atlanti Szövetség agresszív bővítésére, épp ellenkezőleg, az az ukrajnai orosz agresszió közvetlen következménye. „Nem a szövetség szorgalmazza a belépést, így a politikai színtéren és a médiában használt terjeszkedés szó egyszerűen nem a megfelelő fogalom” – magyarázta Ivan Korčok.

Megjegyezte továbbá, hogy

a döntés két szuverén és önálló állam döntése, melyekben néhány hét leforgása alatt alapvetően megváltozott a közvélemény.

„Mindkét állam, Finnország mint semleges állam, és Svédország, amely nem részese katonai szövetségnek, úgy döntött, hogy az általuk észlelt hirtelen fenyegetés miatt megváltoztatja álláspontját” – fogalmazott.

Korčok szerint a NATO-csatlakozásuk iránti igény világos bizonyítéka annak, hogy

a semlegesség és az individuális védekezés jelenleg nem alternatíva.

„Az Európai Unió tagállamaként mindkét ország világos példája annak, hogy az uniós tagság a védelem terén nem elegendő” – tette hozzá a külügyminiszter, kiemelve, hogy a két északi ország a többszörösét fordítja védelmi kiadásokra, mint amennyit Szlovákia.

Eduard Heger szlovák miniszterelnök már napokkal korábban véleményezte a finnek NATO-csatlakozási szándékát. A kormányfő támogatja az ország felvételét, és úgy fogalmazott, hogy ez a csatlakozás nemcsak Finnország, hanem az egész demokratikus Európa biztonságát is erősíteni fogja. „Csak egy erős észak-atlanti szövetség képes az orosz imperializmust a szabad demokratikus világtól biztonságos távolságban tartani” – írta közösségi oldalára feltöltött posztjában a miniszterelnök. „Vlagyimir Putyin orosz elnök elérte azt, ami sokáig valószínűtlennek tűnt, hogy a finn társadalom a NATO-hoz köti a biztonságát” – zárta Eduard Heger.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×