Címke: oktatás (930 cikk)

A tanárhiány Németországot is sújtja, a Covid-járvány okozta oktatási "megrázkódtatásokat" még mindig nem sikerült teljes mértékben kiheverni. A migrációs hátterű tanulók jóval nagyobb figyelmet érdemelnek. A pénziány pedig általános probléma.

A magyar iskolák nagyon nagy bajban vannak, az oktatási kormányzat a szakadék felé vezeti az oktatási rendszert - írta Karácsony Gergely pénteken a Facebook-oldalán.

A kormány célja az, hogy 2030-ra minden mai általános iskolás Magyarországon rendelkezzen legalább szakmával vagy továbbtanuljon - mondta el a közmédiának György László.

Bár semmilyen törvény nem kötelezi erre, mégis ukrán tannyelvű osztályt akart indítani a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola nemrég kinevezett ukrán igazgatója. A kezdeményezést a tantestület tiltakozása és egységes kiállása akadályozta meg. A tanárok szerint a városvezetés ellehetetlenítené a magyar nyelvű oktatást az iskolában. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy egy helyi konfliktus áll a háttérben.

Szeptembertől hat középiskolában, heti egy tanórában indul a honvédelem tantárgy próbaoktatása - közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.

A pénteken kezdőd tanév előtt a pedagógusok helyzetéről, az új törvény lehetséges hatásairól, a bérezésről és az ideális óraszámról is beszélt Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Pénziránytű Alapítvány által készített Állampolgárok pénzügyei című munkafüzetből 162 ezer példányban érkeztek meg a hazai iskolákba a 8. és 12 évfolyamos diákok számára.

Pénteken 960 ezer tanuló számára kezdődik meg az új tanév, amely a hosszabb téli szünet miatt ezúttal egy héttel tovább, június 21-ig tart majd. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke nem ért egyet ezzel a módosítással, de a státusztörvény végrehajtási rendeletét is hiányolja.

Idén is kiemelt figyelmet fordítanak a tanévkezdés biztonságára a településeken dolgozó polgárőrök - közölte az Országos Polgárőr Szövetség hétfőn.

A következő tanévtől a szakképzés sajátosságaihoz igazodnak a szakképzési intézmények tanévei – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).

Bő egy héttel az iskolakezdés előtt megjelent a tanév rendjéről szóló rendelet. Az első tanítási nap 2023. szeptember 1-je, az utolsó 2024. június 21. Három hetes lesz a téli szünet. A Pedagógusok Szakszervezete már a tanév rendje nyilvánosságra hozásának csúszását is kifogásolta, de a tanítási idő felosztásával is elégedetlenek. Gosztonyi Gábor, a szervezet alelnöke az InfoRádiónak azt is kiemelte: bár a státusztörvény júliusban életbe lépett, a végrehajtási rendelete továbbra sem jelent meg.

A tankönyvek 70 százalékát már kiszállították az oktatási intézményeknek – közölte az InfoRádióban a köznevelésért felelős államtitkár. Maruzsa Zoltán a pedagógusok felmondásaival kapcsolatban úgy fogalmazott: a belépők és a kilépők aránya megfelel az előző évek tapasztalatainak.

Nagy port kavart rendkívüli javaslatával Ausztriában a kormányon lévő Osztrák Néppárt (ÖVP). Karl Nehammer kancellár konzervatív pártja indítványozta, hogy szolgálatot teljesítő katonákkal próbálják orvosolni az iskolákat sújtó tanárhiányt. Az ellenzéki pártok és a szakmai szervezetek tiltakoznak, szerintük a javaslatban foglaltak megvalósulása az oktatás militarizálásához vezetne. A néppárt hajthatatlan.

Az okostelefonok iskolai tilalmát javasolja az UNESCO egy friss globális oktatási jelentésében. A telefonmentes iskolai közösség ma már nem ismeretlen: Hollandiában 2024 januárjától kitiltják az okostelefonokat az iskolákból. Nyomós okuk van rá.

Az idei felvételi tapasztalatairól, a pontszámításról, a vállalatok és az iskolák újszerű együttműködéséről is beszélt Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában.

Aki sehová nem jut be, de mindenképpen a felsőoktatásban szeretne tanulni, az a leszállított ponthatárok miatt pedagógusnak jelentkezett – a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint ez áll a pedagógushallgatók idei rekordszáma mögött. Gosztonyi Gábor szerint az évismétlő elsősök magas, 5 százalék fölötti arányát pedig a kötelező iskolakezdés elhibázott döntése okozza, a tanítók szakmai felelősségéről szó sem lehet.

Hosszabb lehet a téli, és a tavaszi szünet is, viszont egy héttel tovább kell majd iskolába járni nyáron.

Döntött az Alkotmánybíróság.

Nem ússza meg a 15 éves általános iskolás.

Az Országgyűlés által elfogadott új pedagóguséletpálya-törvény tartalmilag más, mint amely tiltakozást váltott ki, és biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását és megteremti a béremelés alapját - írta Novák Katalin köztársasági elnök a Sándor-palota honlapján megjelent közleményében.